Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

166 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875 : XXXVII. bejegyzését belyesen tagadta meg annyival inkább, mert az által, t. cz. h. az eredetileg kibocsátott részvények teljes értéke befizettetett, 159. §. csak az eddigi alaptőke van befizetve, az ujabb részvénytőke Módosított ellenben mindaddig, még az uj részvények mindegyikére külön alapszabályok a kereskedeimi törv. 159. §. 3. pontja értelmében fizetés nem bejegyzése, teljesíttetett, mig részben sem tekinthető fizetés által fedezettnek. (95. szept. 10. 2885/95.) 168. §. 13542. Curia : A kereskedelmi törv.-nek az elsőfokú bíróság A részvény által idézett rendelkezéseiből, melyeknek nyilvánvaló czélja az, h. névértékének a részvénytársasági czéloknak és az ezekkel felmerülő társasági befizetésére szukségleteknek fedezésére és egyszersmind a társaság hitelezőinek. va o es- biztonságára szolgáló társasági vagyon az alapszabályszerűen mhatározott alaptőke magasságában minden körülmények közt lehetőleg biztosittassék és rendelkezésre álljon: kétségtelen az, h. a részvényest részvényének névértéke erejéig már a törvénynél fogva feltétlen fizetési kötelezettség terheli. Ezen kötelezettség szükség­képen következik abból, h. a mig egyfelől a részvénytársaság megalakulhatásának és jogi létezhetésének egyik szükséges elő­feltétele az, h. a társaság egész alaptőkéje aláírás által biztosít­tatott légyen (kereskedelmi törv. 149., 150., 154. és 159. §§.), addig másfelől a kereskedelmi törv. imperativ rendelkezéseket tar­talmaz abban az irányban is (161., 164., 165., 209., 218.). h. bár a társaság az alaptőke felett egyébként rendelkezhetik, azt a részvé­nyeseknek sem egészben, sem részben, a társaság fennállása alatt vissza nem fizetheti, a társaság hitelezőinek beleegyezése és a bíróság enge­délye nélkül lejebb nem szállíthatja, tehát ezekből folyólag a részvé­nyeseket a részvények névértékének befizetése alól fel sem ment­heti. Nem áll ezzel ellentétben a kereskedelmi törv. 168. §-ának rendelkezése, mely szerint a részvényesek a társaság czéljához és annak kötelezettségeihez részvényeik névértékének az alap­szabályokban mhatározott befizetésével tartoznak járulni; mert az alapszabályokra történő ez az utalás a szóban levő feltétlen fizetési kötelem lényegét nem érinti, hanem az által az van kifejezve h. alapszabályilag meg lehet azt állapítani, mikép akár a részvényesek helyzetének mkönnyitésére, akár azért, mert a társaságnak egyelőre az egész alaptőkére szüksége nincs, a rész­vények névértéke nem egyszerre, hanem a 30°/0-ot mhaladó' összegben utólagosan felhívás folytán bizonyos időközben és bizonyos részletekben fizetendő; vagy végül azért, mert nem fizetés esetére a társaságnak a hiányzó részvényérték beszer­zésére nagyobb sikert és biztosítékot nyújtó és így alkalmasabb eszköz lehet az, mint a mi a fenforgó esetben a C. a. alapszabályok 31. §-ában is foglaltatik, h. t. i. a nem fizető részvényes már tett. befizetésének és szerzett részvényesi jogának elvesztése mellett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom