Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 167 az igy msemmisitett részvény helyébe kiállított uj részvény 1875: XXXVIL eladatik. Az alapszabályokban a befizetés elmulasztásának jog- t. cz. következményéül ez vagy a kereskedelmi törv. 169. §-ában mha- 168- §• tározott egyéb jogosultság is kiköthető a társaság részére. Azt A res^»y^ tehát, h. C. a. alapszabályok 31. §-a a fizetéssel késedelmes rész- , . , ,. • , . , befizetésére venyessel szemben a társasagot a mar említett „joggal ruházta ,. jc-jieies. fel, mely jog azonban igénybe nem vétetett, a fenforgő fizetési sg kötelezettség ellenében érvül felhozni nem lehet. Helyesen mellőzték az alsóbb bíróságok alp.-nek a csődtörv. 38. §-ára alapított beszámítási kifogását a vonatkozólag felhozott és az alább következő okokból. Ha bizonyos az, a mi az imént vázolt részvényesi feltétlen kötelemnek sajátszerű jogi természetéből önként következik, h. a részvényesnek a részvény névértékének mfizetésére vonatkozó feltétlen kötelezettsége nem közönséges tartozás, hanem oly kötelezettség, melynél fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az e czélból és az ez által megalapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles, a mely társasági vállalat haszna s a mely társasági vállalat haszna s a mely társasági vagyon állaga maga is (feloszlás esetében) aránylagos részben törv. szerint a részvényest illeti meg: akkor az sem szenvedhet kétséget, h. a részvényesnek ez a tartozása, a részvényesnek a társaság irányában fennálló, nem hasonló jogi természetű követelése beszámításával egyáltalában nem törleszthetö. Nem engedhető meg ez a beszámítás, a szemben álló kölcsönös követelések különböző jogi természetére és a feleknek azon akaratelhatározására való tekinteten felül, mely őket a társasági üzlet és alaptőke alkotásánál vezérelte, még különösen azért sem: mert nem lehet a társaságot, midőn a részvények értékének befizetését követeli, a már törvénynél fogva feltétlen fizetési kötelezettséggel tartozó részvényesektől, kielégítésül ezeknek a társasággal szemben íennálló oly ellenköveteléseire utalni, melyek éppen ugy, mint a társaságot terhelő egyéb hitelezői követelések, maguknak a részvényeseknek fizetéseiből alakult társasági alaptőkében találják a fedezetüket és abból elégitendők ki. Ezekből következik, h. ily beszámítás egyáltalában csődön kivül sem lévén érvényesíthető, annak a csődtörv. 38. §-a alapján, mely szerint beszámítással a csődhitelező csak akkor élhet, ha ahhoz a fennálló törv.-ek szerint joga van, a csődben sincsen helye. (95. márcz. 7. 1906/94.) 13543. Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletében helyesen fejtette ki ugyan, h. alp.-nek ama ténye által, mely szerint a kereseti részvényt a részvénykönyvben G. Józsefnek nevére íratta, formaszerü szerződés nélkül is bebizonyitottnak veendő felp.-nek az az állítása, h. alp. a szóban forgó részvényt G. Józsefnek aján-