Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

154 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. visszaélést képez és igy a kereskedelmi törv. 100. §. 4. pontjának t. cz. minősítése alá esik: ezek alapján a peres felek közt létre jött 100. §. társas szerződési viszonyt alp. hibája folytán felp. kérelmére felA társaság bontottnak és a közkereseti társaságot feloszlottnak kellett kimonfeloszlása. c}anj_ Nem lehetett ezzel szemben alp. azon védekezését tekintetbe venni, h. ő a kérdéses váltót a társas czégnek adott előlegei fejében állította ki, és h. a társas czég neki a 6* . a. csatolt 1893. évi mérleg szerint az ő 2000 frtnyi betétén felül előlegek czimén 4265 frt 20 krral tartozik, mert ha alj), az általa állítólag adott előlegeket a társas czégtől visszakövetelhette is, de nem volt jogosítva az állítólagos előlegeket a társas czég nevében önmagával szemben elszámolni és a társas czéget azok fejében a maga javára váltóikig kötelezni, és pedig annyival is kevésbé, mert a társas viszony alapjaival ellenkezik az, ha egyik társ a társaság elleni állítólagos igényét a társas czég nevében a maga javára elfogadott váltó utján érvényesíti. Ennélfogva a társas czég könyveinek az előlegek bizonyítása végett leendő felmutatását, továbbá az alp. által felp.-nek kinált azon főeskü alkalmazását, h. alp. az 1893. évi mérleget kifogás nélkül tudomásul vette, mint nem döntő körülményekre vonatkozó bizonyítékokat mellőzni kellett, és pedig annyival is inkább, mert az alp. által vezetett könyvekben foglalt bejegyzések az alp. által a volt előlegek mennyiségét egymagukban bizonyítani alkalmasak nem volnának, és mert az 1893. évi mérlegre vonatkozólag alp. viszonválaszában maga adja elő, h. felp. a mérleg átadásakor avval meg nem elégedett, hanem a társaság vagyonának tételenkénti kimutatását is kívánta, és igy alp. maga czáfolja meg azon a főeskü által bizonyítani kivánt előadását, mely szerint felp. az 1893. évi mérleget kifogás nélkül vette tudomásul. Nem lehetett továbbá figyelembe venni alp.-nek arra alapított védekezését, h. ő a biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával 94. ápr. 24. és a következő napokon lefoglalt ingóknak egy részét 94. ápr. 27. a zár alól feloldotta, és ez által a társas czég üzletének további folytatását lehetővé tette, mert azon állapotot, h. a biztosítási végrehajtás az ő javára a társas czég ellen el volt rendelve, s a társas czég ingóinak a zár alól fel nem oldott részére foganatosítva, ez által meg nem szüntette, és mert a váltóper mszüntetése iránt semmiféle lépést sem tett. Alp.-t a kereseti 2000 frt kötbér mfizetésében is marasztalni kellett, mert az A) a. szerződés 11. pontjában kiköttetett, h. azon esetben, ha egyik vagy másik fél okot szolgáltat a szerződés idő előtti felbontására, a szerződésszegő ezen összegű kötbért tartozik a másik félnek fizetni, és mert a fentiek szerint alp. hibája lévén oka a szerződés felbontásának, ő adott okot a szerződés felbontására, és őt kell szerződésszegőnek tekinteni. A kötbér után a kereset indításának