Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

148 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1375 : XXXVII. szemben csak abban az esetben hatályos, ha a czég képviseletére t. cz. jogosított személytől ered ; s mert a kereskedelmi törv. 65. §. 4 65 § pontja értelmében az a megállapodás, h, a közkereseti társaság tagjai A közkereseti a képviseleti jogot csak közösen gyakorolhatják, a czégjegyzékbe való társaság tag-yeveze^s g-5 ^öz^tétel esetében harmadik személyek irányában is haIV' k" ^y°s' Minthogy pedig a közkereseti társaság tagjai által közösen ki' rendelt czégvezetö a tagok bármelyikét érvényesen helyettesitheti, ugyanoly hatálylyal kiköthető az is, h. a képviseleti, jogot bármelyik tag csak a kirendelt czégvezetővel közösen gyakorolhatja. E szerint az A) alattj.. kötlevelen levő F. és L. czégaláirás, mely beismerten egyedül L. Antal II. r. alp.-től ered, a közkereseti társaságot és I. r. alp.-t,. mint anna volt másik tagját magában nem kötelezi, hanem kötelező erővel csak abban az esetben birna, ha I. r. alp. vagy Sch. Gusztáv czégvezetö L. Antalt az A) alatti okiratnak a F. és L. czég nevében való aláírásával különösen íélhatalmazta volna. — Cnria r Hhagyja a benne felhozott indokoknál fogva és azért : mert, ha valónak vétetnék is a felfolyamodásban hangsúlyozott az a körülmény, h. az A) alatti szerződés a,z I. r. alp. tudtával és beleegyezésével is részben teljesíttetett, ez a tény egymagában nem állapitja meg az 1881 : LIX. t. cz. 94 §. b) pontjában határozottan előirt kifejezett Írásbeli alávetettséget ; a fenforgó esetben annál kevésbé, mert felp. nem bizonyította, h. I. r. alp. utóbb írásbeli nyilatkozattal járult volna az A) alatti szerződéshez, tehát ennek az alávetettséget tartalmazó záradékához is. (93. okt. 18. 1130/94. J. 94. 33.) 68. §. 13524. Budapesti és kereskedelmi váltó tsz.: A jelen per tágyaA közkereseti lása során a peres felek egyező előadásából s a nem kifogásolt társaság tag- -Q alatti közokiratból kiderült a következő tényállás : Felp. P. jai közli Q_ ÉG Q_ Gy Q> ég társa« czég alatt be nem jegyZett közkeviszony. resetj társaságot alakítottak. A kereseti váltót felp. bocsájtotta ki, és pedig a saját rendeletére, s intézvényezte az alp.-i czégre s ennek nevében a váltót el is fogadta. A peres felek által beismert ezen tényállás alapján a tsz. megállapította, h. felp, mint az alp.-i társaság tagja a kereseti váltó elfogadása által a társaságot a maga javára váltójogilag érvényesen nem kötelezhette, mert felp. akkor, midőn a saját rendeletére szóló kereseti váltót a társaság nevében elfogadta, mint ennek képviselője járt el, és így felp. képviselői minőségében önönmagával, mint a kereseti váltó kibocsájtójával szerződött, ez a körülmény pedig kétségtelenné teszi, h. ebben az esetben a peres felek között érvényes szerződés létre nem jött, mert annak alapfeltétele, t. i. két külön személy akaratnyilványitása hiányzik. Annálfogva a kereseti váltó alapján hozott sommás végzést hatályon kivül helyezni kellett. (94. jan. 25. 40394/93.)