Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 139 fizetésből éppen az ellenkezőre lehetne következtetni. K. I. tehát, 1875: XXXVIU mint felp.-el egyenlő joggal és hatáskörrel biró czégvezetőtárs t. cz. már e viszonynál fogva sem tekinthető az üzlet főnökének egye- 51. §. düli helyesséül. De nem tekinthető az ipartörvény 94. §-ának Czégvezeió elb) pontja szerinti értelemben alp. családtagjának sem, ugy korá- bocsátása. nál, önnálló foglakozásánál fogva és azért, mert nem él alp.-sel egy háztartásban. A felp. által L. I-val szemben használt „Lausbiiberei" kifejezés a mig egyrészt nem is K. I. személye ellen irányult, hanem az ő sértő feltevésének mintegy megtorlásául és a hatáskörét túllépő czégvezetőtárs jogosulatlan és helytelen eljárásának kritikai jellemzéséül tekinthető, addig másrészt oly súlyos becsületsértést, mely az ipartörvény 94. §-ának b) pontja értelmében a szolgálatból való azonnal elbocsátás törvényes okául szolgálhatna, nem. képez. Ezek szerint tehát alp. felp.-t a szolgálati viszonyból származó igényeinek teljes kielégitése nélkül szolgálatából elbocsájtani jogositva nem volt, minélfogva felp.-nek a szerződésileg biztositott fizetésre és nyereményjutalékra való igénye fennál és pedig az ipartörvény 92. §-a értelmében a szolgálati viszonynak a C) a. szerződésben kikötött felmondhatatlansága következtében a kikötött szerződéstartam egész hátralévő idejére, azaz 1893. máj. hó 31-ig. Felp. fix fizetése 3000 frtban lévén megállapitva, ennek az évi fizetésnek, mely a felek előadása szerint havonkénti utólagos részletekben volt kiszolgáltatandó, a szolgálatból történt elbocsátás napjától, vagyis 1892. aug. hó 22-től 1893. máj. hó 31-ig terjedő időre eső hányada, azaz havonként 250 frt és ennek az öszegnek az esedékesség napjától 6% késedelmi kamata tehát felp. részére meg volt Ítélendő. Az üzleti nyereség 307o-a felp.-t és M. I-t együttesen illette a C) a. szerződés szerint. Mivel azonban M. I. ugy M) allatti nyilatkozatában, mint az erre tanuként történt kihallgatásakor tett vallomásában határozottan kijelentette, h. felp. jogositva van az üzleti nyereség 15%-at alp-től magának követelni : ennélfogva felp.-nek az üzleti nyereség 157.,-ára irányuló keresete M. I. perbe vonása nélkül is elbirálható. A C) alatti szerződés 4. pontja szerint a tiszta nyeség a minden évben jun. l.-ével kezdődő és a következő év máj. 31-ével végződő üzleti év végén ugyancsak a 4. alatti pontban körülirt módon összeálitandó mérleg alapján állapítandó meg és utólag, legkésőbb az üzleti év vége után 1 hó múlva fizetendő ki. Felp. az 1892/3. évi tényleges üzleti nyeresség 15%-ának megítélését nem az 1892/3. üzlet és megállapított mérlege alapján, a mely a kereset indításakor még elkészítve nem is lehetett, kéri, hanem az 1888., 1889. és 1890. üzleti nyerességeinek átlaga szerint akarja kiszámítani, holott a c) alatti szerződés világos tartalma szerint a nyereségjutaléknak ily módon való átlagozása teljesen jogo-