Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

122 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. ugyanis nem azt rendeli, h. a társaságot bíróságok előtt a képt. cz. viseletre jogositott tagok mindegyike köteles képviselni, hanem 38. §. azt ezeknek mindegyike képviselheti, tehát képviselheti oly szeCzégvezető. mély is, a ki a főnökével hasonló jogkörrel bir. Minthogy pedig a kereset tárgyalására idéző végzés alp. czégnek czégvezetője kezéhez a törv. által előirt módon kézbesittetett ; minthogy az ily módon eszközölt kézbesités a fent kifejtettek szerint éppen oly hatálylyal bir, mintha az maga a társaság képviseletére jogositott beltag kezéhez történt volna ; továbbá, minthogy az ilykép megidézett czégvezető a tárgyalásra mjelent és habár csak óvatosságból, de a védelmet alp. czég helyett mégis előterjesztette; minthogy a czégvezető által megidézett társaság helyett mjelent czégvezető tetszésétől nem tehető függővé az a kérdés, h. a társaság a czégvezető kezéhez adott idéző végzés által törvényszerűen megidéztetett-e s a társaságot akarja-e képviselni vagy nem ? s minthogy a jelen perrel érvényesített követelés alp. társaság tagjai közt fennálló és igy nem személyes viszonyból ered, a dolog természete szerint tehát a per tárgyát képező követelés kétségtelenül oly ügyletre vonatkozik, mely a kereskedelmi üzlet folytatásával kapcsolatos, melyben tehát a czégvezető eljárni a törv. értelmében jogositott ; végül minthogy a czégvezetőnek az a kifogása, h. felp. keresetét nem a társaság, mint ilyen, hanem a beltag személye, illetve annak jogutdai ellen tartozott volna megindítani, törvényes alappal nem bir, mert a betéti társaság beltagja a K. T. 125. §-a értelmében a társaság tartozásáért korlátlanul felelős lévén, mindenki, kinek a társaság ellen követelése van, jogosult azt a követelést akár a társaság mint ilyen, akár annak beltagja ellen érvényesíteni, felp. tehát a betéti társaság ellen fennálló kamatjutalék követelését, a még mindig bejegyezve levő alp. czég ellen jogosult érvényesíteni, ezeknél fogva az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben felp.-t egyedül alp.-nek nem törvényszerű idézésére és a képviselet hiányára alapított kifogás folytán utasította el keresetével, mváltoztatni s alp. czéget törvényszerűen megidézettnek és képviseltnek kimondani, s mert az eljáró tsz. ekként a kereseti követelés érdemében még nem határozott, azt mfelelő határozat hozatalára kellett utasítani. (93. febr. 3. 1785/92.) — Curia: Hhagyja. Indokok : Felp. keresetét, a keresztlevélhez B) a. csatolt kivonat szerint az eljáró elsőbiróságnál vezetett czégjegyzékben S. Adolf és társa czég alatt bejegyzett betéti társaság ellen intézvén, alp. czéget ennek bejegyzett czégvezetője E. L. kezéhez kérte tárgyaláshoz idéztetni, s az idézés a kért módon eszközöltetett. Tekintve már most, h. azon jogok, melyek a betéti társaság kültagját a kereskedelmi törv. 136. §-a értelmében megilletik, a betéti társaságra