Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 121 mert vételár-részletet fizette, az alp.-t a K. T. 34. §-a alapján 1875: XXXVII. könyvei felmutatására kérte kötelezni ; mert előadása szerint az t. cz. alp. üzleti könyveiből ki fog tűnni az, h. a peresitett ügylet az 34 §. alp. üzleti könyveiben épen ugy van elkönyvelve, mint a h. az a Kereskedelmi felp. részéről csatolt számlákban előfordul és illetve, h. a felp. könyvel. neve az ügyletekkel együtt az alp. könyveiben előfordul. A jbg 5383/93. sz. végzésével a felp. eme kérelmére az alp. kereskedelmi könyveinek felmutatását nemcsak elrendelte, hanem a végzésében egyszersmind figyelmeztette is az alp. azokra a következményekre, a melyeket a könyvek fel nem mutatása maga után von. Minthogy azonban az alp., a ki beismerte, h. bejegyzett terménykereskedő, eme mhagyás daczára könyveit fel nem mutatta ; azt pedig, h. könyvei az ö hibáján kivül elvesztek volna, nem is állította ; másrészt azzal a kiföggással, h. rendes kereskedői könyveket nem vezet, széniben a K. T 25 §-ával nem élhet; a K. T. 34. §-a alapján és az elsőbiróság részéről helyesen kiemelt tényállással nemcsak a könyveknek a felp. részéről hanem vitatott tartalma, ennek alapján az is bizonyítottnak tekintendő, h. a peresitett ügyleteket a felp.-sel az alp. létesítette s illetve ő volt a szerződő fél ; és h. a kereseti hátralékos vételárral és 155 drb. zsákkal, illetve a zsákok nem kifogásolt értékével az alp. a felp.-nek tartozik. A visszaadandó zsákok minősége, az ellenkező igazolása hiányában, a K. T. 321. §-a alapján középminőségben volt megállapítandó. Caria: Hhagyja. (96. jun. 25. 475/95.) 13496. Budapesti tábla: A K. T. 38. §-ának abból a rendel- 38. §. kezéséből. h. a czégvezetői minőség a czégvezetőt a kereske- Czégvezető. delmi üzlet folytatásával járó, biróság előtti és biróságon kivüli minden ügyletre és jogcselekményekre feljogosítja, önként következik, h. a kereskedő, illetve kereskedelmi társaság kereskedelmi üzletének folytatásából kifolyó minden peres ügyben a bírósági idézésnek a czégvezető kezéhez történt képesítése éppen oly joghatálylyal bir, mintha az maga a kereskedő vagy a társaságot a képviseletre jogosított valamelyik tag kezéhez adatott volna. Ugyanis a törvényben használt „feljogosítja" szónak csak az az értelem tulaj donitható, h. a czégvezető, a ki főnökével teljesen hasonló jogkörrel bir, a főnököt mindazokban az ügyekben, melyek az üzlet folytatásával járnak) feltétlenül képviselheti, anélkül azonban, h. a főnök hatalomkörét akár be-, akár kifelé korlátozhatná, de ebből meg az következik, h. a czégvezető jogkörével az érintett természetű ügyekben ugyanazon a kötelességek vannak egybekapcsolva, melyeket a törv. magára a főnökre ró, vagyis akkor, ha a főnök nem kivánja maga a képviseletet gyakorolni, a czégvezető teheti ezt ugyanazzal a jogkövetkezménynyel, a mivel maga a főnök tette, vagy tehette, volna. H. a „feljogosítja" szónak a fent kifejtett értelem tulajdonítandó, kitűnik a K. T. 93. §-ából is ; ez a törvényszakasz