Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 115 ségében létezett vagyonra, mint „Sch. A. és társa" czég tulaj-1875: XXXVJI •donát képező vagyonra kiterjeszthesse ; mert felp. által vissza- t. cz. követelt vagyonnak jogi lényegét sem az alp.-i tömeggondnoknak 7- §• leltározási cselekménye, sem Sch. L.-nak a vizsgálóbiró előtt tett Czégjegyzés. vallomása, sem a büntető birósági intézkedések meg nem változtatták; mert a 4-/. a. büntető birósági zárlat birtokvesztést nem von maga után, hanem csakis a rendelkezési jogot függesztette fel, a nélkül, h. a birtokbeli, vagy a tulajdonjogot érintené : mert a 7'/. a. szerint tett intézkedés, valamint a 9'/. a. kérvény sen tartalmazván jogügyleteket, az alp. részéről vitatott jogogra alkalmas bizonyítékoknak nem vehetők ; mert végre a 107. a. vádhatározat, mint ilyen egyáltalán nem képezhet alp. tulajdonjoga mellett bizonyítékot. De különben is a vitás jog lényege helyesen csak az alapon nyerhet elbirálást, h. a „Sch. A. és társa" czég pedig mászrészt, mint külön-külön és egymástól függetlenül, önállóan keletkezett czégek két külön jogalanyt képeznek, s ezt a külön jogalanyi minőséget még akkor sem veszíthetnék el, ha egyébként valónak bizonyulna is az, h. mind a két czégnek egyedül Sch. A. volt tulajdonosa. A két külön czég vagyona ekkép, még ha egy- és ugyanazon physikai személy birta volna is azokat tulajdonul, az az egyes czégek hitelezői követeléseinek kielégítésére szolgáló vagyont képezvén : alp. nem tartozik bizonyítani, h. a „Sch. L. -és társa" czég csak álczég volt s h. sajátlag Sch. A.-nak képezte tulajdonát, hanem a visszakövetelési igény ellenében tartozott volna azt kimutatni, h. mily áruk és mily uton származtak át a „Sch. A. és társa" czég vagyonából a „Sch. L. és társa" czég üzlethelyiségébe, mert csak ebben az esetben tarthatna alp. erre a vagyonra, mint olyanra, mely a „Sch. A. és társa" czéget illette meg, jogos igényt ; a mely igény azonban csakis azon alapon, h. a két különálló jogalanyt képező czégek egy- és ugyanannak a physikai személynek képezték tulajdonát, különben meg nem állhatna. A vitás vagyonra a csődnyitáskor 1891 : febr. 13. „Sch. L. és társa" czégnek, mint önálló jogalanynak kétségtelen tulajdoni joga és visszakövetelési igénye volt, s e joga a csődnyitással felp.-re, mint tömeggondnokra szállott át ; tekintve, h. a vitás vagyonra alp. leltározási cselekménye által sem törvényes birtokot, sem mdönthetlen csődkezelési jogokat nem szerzett ; tekintve, h. ezek szerint a czégtulajdonnal járó összes jogok, valamint a hitelezőknek kielégitési joga semmiféle jogszerű ténynyel, vagy jogügylettel nem csorbult ; tekintve, h. alp. a vitás csődvagyonból a „Sch. A. és társa" czég jogán őt illető tulajdoni, vagy másnemű jogokat kellő alakban nem bizonyitott és a maga javára semminemű törvényes vélelmet fel nem hozott ; tekintve, h. a folyamatban levő bünper a vitás jog elbírálására akadályt 8*