Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

116 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 1875: XXXVII. nem képezhet, s ekkép az eljárás felfüggesztésére nézve kellő t cz. alap fenn nem forog; tekintve, h. a „Sch. L. és társa" czég ellen 7. §• nyitott csőd hatálya alól, az ennek a czégnek üzletében létezett Czegjegyzes. vagyon jogtalanul el nem vonható ; tekintve, h. a felp.-i kereset visszakövetelési jogalapon nyugszik, s ekkép az a körülmény, h. felp. keresetében a tulajdonjog megállapítását kérelmezte, a visszakövetelési igény elismerésének mtagadására indokul nem szolgálhat : felp.-nek igényét bíróilag el kellett ismerni, s ennek folyományául, az Ítélet rendelkező' részéhez képest kellett határozni. — Curia: Hhagyja, mert a kereskedői czég az elsőbiróság Ítélete ellen beadott felebbezésében alp. által is hangsúlyozott valósága elvéhez és a czégjegyzékek nyilvánossága elvéhez képest — melyeknek egyik förendeltetése az, h. azoknak, kik valamely bejegyzett czéggel összeköttetésbe lépnek;[— alkalom nyujtassék arra, h. a czégjegyzékböl és a bejegyzés alapjául szolgált iratokból teljesen mbizható módon tájékozást szerezhessenek az iránt, h. a czégnek, melylyel összeköttetésbe lépni szándékoznak, ki a tulajdonosa: valamely bejegyzett czég czégjegyzékben olyanul bevezetett tidajdonosának jóhiszemű hitelezőivel szemben annak bizonyítása, miszerint valósággal nem a czégbejegyzési iratok alapján ilyenül a czégjegyzékbe bevezetett személy, hanem más a tulajdonosa, egyáltalában meg nem engedhető s a jóhiszemű hitelezők irányában a czég tulajdonosának feltétlenül az tartandó, ki mint olyan a czég jegyzékben bejegyezve találtatik, h. pedig a hitelezők egyeteme, melynek képviseletében lett jelen per megindítva, e tekintetben roszhiszemben forogna, alp. részéről bizonyítva nem lett ; mert ennélfogva Sch. L.-nak a 37. a. jkv.-ben foglalt nyilatkozata jóhiszemű hitelezőinek, s illetve csődbejutása következtében a csődhitelezők egyetemének jogaira semminemű befolyással nem lehet, s igy felp.-nek Sch. L. említett nyilatkozatának mtámadását tárgyazó kifogása és alp.-nek e tekintetben felhozott ellenvetései érdemleges méltatást nem igényelnek ; mert a valódiságra kétségbe nem vont A) a. végzésből kitetszőleg maga alp. is nem ugy mint „Sch. A. és társa" czég üzleti telepen levőket, hanem mint más idegen („Sch. L. és társa" czég) birtokában levőket, kérte a kérdésben forgó tárgyakat „Sch. A. és társa'- czég csődtömegéhez leltároztatni ; mert ezekből okszerűen az következik, h. az emiitett idegen czég csődbejutása következtében csődtömegének tömeggondnoka, mint a hitelezők egyetemének e tekintetben képviselője, arra való tekintet nélkül, h. a mtámadott leltározási eljárás jogerőre emelkedett-e, vagy nem, továbbá az alp. kérelmére a büntető bíróság által elrendelt biztosításra, ugy a 37, a. nyilatkozatra tekintet nélkül érvényesítheti a csődhitelezők érdekében a csődtörvény 42. §-a értelmében a visszakövetelési jogot és teljes joggal hivatkozhatik a birtok mellett harczoló tulajdoni