Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 73 sem a kisajátító, sem a kisajátítást szenvedő nem tett kifogást, Kisajátítás. sőt a közigazgatósági hatóság előtt 1891. jun. 6-án felvett j"égyző- Erdei termekönyvben a felek az együttes megállapításban állapodtak meg, kek értekének de az erdő különben is mint az ingatlannak növedéke, nem sorozható figyelembe véazon ültetvények vagy függő termés fogalma alá, a melyekre nézve az iele kisajáhazokban okozott károk megtérítése iránti igényeket az 1881 : XLI. t. ez. tasnal24. §-a a sommás birói eljárásra utalja. Azl881-XLI 12289. Deb reczeni tábla - A felp. keresetét a Polgár község % ez. 24. §-áhatárához tartozó és az egri káptalan tulajdonát képező bödöny- nak értelmeháti birtokrészből az alp. által vasut-épités czéljára kisajátított zése. öt hold területen a kisajátítás idejében volt függő termés értékének a megfizetésére intézte és az alp.-t ezért kéri 210 frt tőkének és járulékainak a megfizetésére kötelezni, mert a kérdéses ingatlant ő az egri káptalantól haszonbérelvén, a kisajátított területen volt függő termés megsemmisítése által az alp. neki a kereseti követelés összegének megfelelő kárt okozott. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és az 1893: XVIII. t. cz. 197. §. első bekezdése értelmében itt is irányadóul szolgáló tényállás szerint az nem szenved kétséget, h. a bödönyháti kérdéses birtokrészt illetve az alp. által abból kisajátított területet a kisajátítás idejében a felp. haszonbérelte, az alp.-nek a kereshetőség tárgyában tett kifogása és az alsófoku bíróságoknak kizárólag e tárgyban hozott határozata folytán tehát elbírálás tárgyát ezúttal az ügy érdemétől el nem választható az a jogkérdés képezi, h. a felp. mint haszonbérlő a kisajátított területen állítólag volt függő termés megsemmisítése által állítólag szenvedett kára tekintetében bir-e az alp.-sel szemben kereshetőségi joggal, vagy sem ? A kisajátítási összegben nem foglalt függő termés értékének elvesztése, vagy csökkenése által szenvedett kár a kisajátító ellen külön uton nem a földtulajdonos által, hanem kifejezetten a birtokos által követelhető, mint a ki a függő termés megsemmisítése, vagy rongálása folytán jogszerű czimen szerzett vagyonában közvetlenül kárt szenvedett, már pedig a haszonbérlő, mint a tulajdonost megillető használati jogának szerződéses engedményese, a haszonbérlet tartama alatt harmadik személyekkel szemben a bérleményei,1 levő függő termésnek nem csak jogszerű birtokosa, hanem tulajdonosa is lévén, valódiság tekintetében külön igazolható kár követelésére nézve a felhívott törvény 24. §-ának kifejezett rendelkezése értelmében a kisajátító ellen közvetlenül kereseti joggal bír és ezt a jogát az idézett törvény 28. §-ában foglalt rendelkezés nem akadályozza azért, mert a most idézett törvényszakasz szerint a kisajátítóval szemben egyebek között a haszonbérlőnek a haszonbérleti jogviszonyból eredő, tehát magának a haszonbérleti jognak, a bérlemény állagának elvonása, vagy csonkítása által bekövetkezett elenyésztéből, vagy csonkításából származó igényei vannak rend-