Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

74 DOLOGI JOGOK. Kisajátítás, szerint a kártalanítási összeggel kiegyenlítve, a 28. §-nak most A bpesti ki- Nézett rendelkezése tehát a 24. szakaszban a birtokos személyére sajáütási já- nézve megkülönböztetve tett külön intézkedést nem érinti. (95. rulékesedékes- már(?z 2Q _ Q g s^fi" 12290. Cwna: Az 1871: XLIL 7. §-a értelmében az ezen t, cz.-ben emiitett és létesítendőnek kimondott körút egyes szakaszainak illetve kiágazásának teljes kisajátítása után a körút mindkét oldalának, mentében homlokzattal álló házak és telek tulajdonosai az illető szakasz kisajátítási költségéhez V4 részben kötelesek járulni s ezen kisajátítási járulék az 1884: XVIII. t. cz. 3. §-a értelmében akkor válik esedékessé, a mikor az illető szakasz elkészül és a forgalomnak átadatik s ezen szakasz szerint is azt a házak és telek tulajdonosai kötelesek fizetni. A törvény ezen intézkedéséből nyilvánvaló, //. a kisajátítási járulék a teljes kisajátítás, illetve az illető szakasznak teljes elkészülése és a forgalomba adása előtt, a meddig az követelhető illetve kifizethető nem volt, terhet nem képezett, hanem csak ezután lett éspedig a tulajdonosok terhévé. Mennyiben pedig a per adatai, jelesül pedig az ellenirathoz 1. sz. a. csatolt hírlapi hirdetmény szerint a Lipót-körutnak teljes kisajátítása illetve elkészülte és a forgalomnak átadása csak 1891. évben történt meg. kétségtelen, h. a kereset tárgyát képező kisajátítási járulék az A) alatti adásvételi szerződés létrejöttekor vagyis 1888-ban még terhet nem képezett, következőleg az nem vonható azon terhek közé, melyekre nézve alp. az A) a. szerződés G-ik pontjában szavatosságot vállalt, ezen pont alapján tehát annak kifizeiését felp.-éknek alp.-ektől követelni joguk nincs. A kérdéses kisajátítási járulék fizetésének terhe a fent idézett törvényszakaszok értelmében a felp.-ekre hárulván, a mennyiben ezzel szemben azon teher viselése alól felp.-ek mentesülni akartak, annak az A) a. szerződésben határozott kifejezést kellett volna adniók. ez azonban meg nem történt. (96. szept. 2. 7239/95. Ü. L. 9G. 38.) A kisajátítási 12291. Kassai tábla: Az 1881: XLI. t. cz. 65. §-a szerint az eljárás folya-ugyanazon törvény 37. és 46. §§-a i alapján kinevezett ügygondnok mán kirendelt dijait a kisajátító köteles viselni; mert a felhívott törvény különleges ügygondnok intézkedést nem tartalmaz az iránt, h. az ügygondnok dijait mikor dijai. számíthatja fel s mikor követelheti ; mihez képest az ügygondnok jogosult dijait az eljárás végbefejezése előtt s kérvény utján is felszámítani. — Curia: A felfolyamodást visszautasítja; mert a kisajátításból folyó kártalanítási ügyekben az 1881: XLI. t. cz. 57. §-a szerint az érdemleges kártalanítási határozat ellen intézhető felebbezésen kivül más jogorvoslatnak nincs helye; s mert a táblának végzése azok közé a másodbirósági végzések közé sem sorolható, a melyek ellen az 1881: LIX. t. cz. 59. §-a további ffolyamodást elfogadta. (95. okt. 23. 8669.)