Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

584 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- már pedig az 1893 : XVIII. t. cz. 142. §. szerint az írásbeli felebrás. bezésnek. mint előkészítő iratnak tartalma csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben a tárgyaláson szóval elő volt adva, stb. (95. decz. 19. TI. G. 77.) 148. §. 13166. Cnria : Felp. erre vonatkozólag azt panaszolja, h. a feA kereset és lebbezési biróság lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, h. viszontkereset bár az általa igényelt javítási költségek iránt korábban folyamatba megváltozta- ^ett per befejezéséig csak a jelen perbeli eljárás felfüggesztését tása. Uj vi- kórte mégis a feiebbezési biróság az 1893: XVIII. t. cz. 148. §. szontkereset. enenére aip..nek a feiebbezési eljárás során támasztott viszonkeresetének érdemleges tárgyalásába és elintézésébe bocsátkozott, hollott ennek az idézett 148. §. rendelkezésén felül ugyancsak az 1893: XVIII. t, cz. 27. §. 3. bekezdése értelmében az a körülmény is áll utján. h. azon javitási költségek iránt alp. részéről korábban per tétetett folyamatba. Felp. panasza nem vétetett figyelembe, mert alj), a feiebbezési eljárásban viszonkeresetet nem támasztott, hanem a felp. követelésével szemben beszámítási kifogást érvényesített, a 148. §. rendelkezése pedig a beszámítási kifogásra nem vonatkozik, mert ezen szakasz szerint csak a kereset és viszonkereset non változtatható meg a feiebbezési eljárásban, míg a 152. §; szerint a 148. §; korlátai között a peres felek védelem és támadáskép °l'.l uj jogokat is érvényesíthetnek, melyeket az elsöbiróság előtt fel nem hoztak s ennélfogva az alp. által a feiebbezési kereset ellenében a feiebbezési eljárásban ellenvetett beszámítás a 148. §. által kizárva nem lévén, a feiebbezési bíróságnak az az eljárású, h. a beszámitás kérdésében tárgyalt és Ítéletet hozott, perjogi akadályba nem ütközött. Az sem képez akadályt a beszámitás iránti kifogás elbírálására nézve, h. az alp. által beszámíttatni kért javitási költségek iránt alp. eló'zöleg rendes pert tett folyamatba, mert alp.-sel szemben az 1893: XVIII. t. cz. 27. §. 3. tétele alapján a perfüggőségi kifogás csak abban az esetben volna sikerrel érvényesíthető, ha alp. a beszámíttatni kívánt összegekre nézve a jelen perben viszonkeresetet támasztott volna, beszámítási kifogásával szemben azonban ez a pergátló kifogás nem érvényesíthető és mert az emiitett rendes perben alp. az elsőbirósági tárgyalásnál bemutatott kérvény szerint az általa 3904 frt 04 kr. összegbea követelt javitási költségekből épen a felp. jelen kereseti követelésébe 3450 frtot beszámítván, erre az összegre nézve ott a marasztalási kérelemtől elállott s ezzel szemben az a körülmény, h. ugyanazon kérelem szerint keresetbe vett követelését a beszámíttatni kért összeg erejéig megállapítani kérte, azért is lényegtelen, h. a megállapítás iránti kérelem nem is azonos a beszámításra irányuló kérelemmel stb. (97. jan. 22. I. G. 402.)