Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

564 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- alapított felülvizsgálati kérelemnek helyt kellett adni. Minthogy rás. pedig P. EL, mint a felp.-i czég egyik tagjának az elsőfokú biróság 100. §. előtt letett esküje folytán az a tényállás állapitható meg, miként I* t'él akiije. a keresethez A) a. egyszerű másolatban, a tárgyalás folyamán pedig D) a. hitelesített alakban becsatolt számlában kitüntetett faanyagokat az I. r. alp. rendelte meg. ugyancsak az ő hitelére lettek azok a felp. által kiszolgáltatva és az I. r. alp. kívánságához képest az alp.-ek közös számlájára írva; tekintve, h. a vevő, illetve mrendelő a mrendelt és kiszolgáltatott áruk vételárát mfizetni köteles; a felebbezési biróság Ítéletének a mváltoztatásával, I. r. alp. Sz. P-t a kereseti követelésnek és járulékainak és mint pervesztest az 1893: XVIII. t. cz, 108. 109. §. alapján a perköltségnek mfizetésére a II. r. alp.-sel egyetemlegesen, a felebbezési és felülvizsgálati eljárással felmerült költségnek a mfizetésére pedig, miután ezek a költségek a II. r. alp.-t nem terhelik, külön kötelezni kellett. (96. márcz. 18. G. 15.) 13132. Budapesti tsz.: A biróság az 1893: XVIII. t. cz. 105. §. értelmében közbenszóló Ítéletet csak az esetben hoz. ha a követelés alapja kérdésében megállapitólag határoz; amennyiben a követelés alapja meg nem állapittatik, az ezt kimondó Ítélet nem közbenszóló, hanem végitéletet képez. (94. D. 13.) 13133. Curia: Az 1893: XVIII. t. cz. 214. §. második bekezdése az abban hivatkozott 1881: LIX. t. cz. 52. §. szerint a felebbezési bíróságnak tanuk kihallgatását elrendelő végzése ellen jorvoslatnak helye nem lévén, a felp.-ek felülvizsgálati kérelme, a mennyiben a felebbezési biróság részitéletének tanuk kihallgatását elrendelő része ellen van intézve, hivatalból visszautasítandó volt. Mindazonáltal figyelemmel arra, h. az 1893 : XVIII. t. cz. 105. §. értelmében a biróság a követelésnek alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitáknál az alap fennállását közbenszóló Ítélettel előzetesen megállapíthatja ugyan, ez a közbenszóló Ítélet azonban a felebbvitel szempontjából végitéletnek tekintendő s h. a követelés alapjának külön megállapítása esetéiben a tárgyalás a mennyiségre nézve csak a közbenszóló ítélet jogerőre emelkedése után folytatható, a felebbezési biróság lényeges eljárási szabályt sértett nem csak, de a felp.-eket a jogorvoslat használatára nézve tévedésbe is ejtette akkor, a midőn ez alp. viszonker-esetének a 45 hold kaszáló termésének 900 frt értékére irányzott része tekintetében a részitélet rendelkező részében tanúkihallgatást rendelt, ugyanannak a részitéletnek indokolása III. /'j a. részében pedig e keresetnek alapját állapította meg, holott a fentiek szerint a felebbezési biróság a viszonkereset ebbeli része tárgyában a tanúkihallgatás iránt csak akkor határozhatott volna, ha a viszonkereset alapja felett hozott közbenszóló Ítélet jogerőre emelkedett volt volna, minélfogva kapcsolatosan a