Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 545 panaszai azonban alaptalanok, mert a sommás eljárásról szóló Sommás eljá1893 : XVIII. t. cz. nem foglal magában olg szabályt, mely szerint a rás. lefoglalt ingókra támasztott tulajdoni igények megállapítására szolgáló 95. §. ténykörülmények csak tanuk vallomásával volnának bizonyíthatók; A félnek eskü továbbá, mert való ugyan, h. abban az esetben, ha a bizonyi-alattt klhal1' tandó ténykörülményről csak a bizonyitó félnek van közvetlen 9atasa tudomása, az idézett törv. 96. §. második bekezdése értelmében a bíróság a bizonyitó felet az ellenfél belegyezésének esetén kivül csak akkor bocsáthatják esküre, ha a 64. §. szerint mérle- • gelendó" oly körülmények forognak fenn, a melyek a bizonyitó fél vallomásának valóságát támogatják: minthogy azonban a felebbezésibiróság a most emiitett 64. §. rendelkezésének mfeleló'en az elsó'rendü felp.-nek eskü alatt történt kihallgatását azzal indokolta, h. az elsőbiróság előtti eljárásban kihallgatott tanuk vallomásával az I. r. felp.-nek kereseti állításai valószínűvé tétettek s minthogy a bizonyítandó ténykörülményekről csak I. r. felp.-nek van közvetlen tudomása : a felebbezési bíróság az 1893: XVm. t. cz. 96. §-a második bekezdésének alkalmazása körül, a mennyiben az T. r. felp.-t hallgatta ki eskü alatt az általa bizonyítandó ténykörülmények felett, törvényszerűen járt el. végül, mert az idézett törv. 197. §. első bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás lévén irányadó, a tsz. Ítéletében foglalt az a megállapítás, h. az I. r. felp.-nek külön vagyona van, mint ténymegállapítás felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. (95. nov. 6. II. G. 51. sz.) 13107/a. Curia: Alaptalan alp.-ek azon panasza, h. a felebbezési bíróság K. K. és A. K. tanuk vallomását figyelembe nem vette, mert a bíróság ezen tanuk vallomását mérlegelte és megállapította, h. felp. tisztjei a 4000 kéve rőzse kiadását megígér ték: alaptalan e tekintetben azon további panasz is, h. anyagi jogszabályt sértett meg a másodbiróság azzal, h. az ezen tanúvallomásokkal tanúsított ígéretnek kötelező joghatályt nem tulajdonított azon okból, mert alp.-ek nem bizonyították.'h. kötelező ígéret tételére az illető tisztek felp. részéről felhatalmazással ellátva nem voltak. Anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság ezzel nem sértett, mert azon igéret, h. a szerződés lejárta után kiadható-e alp.-eknek a szerződés folyamata alatt igénybe nem vett 4000 kéve rőzse, nem tartozik a gazdaság rendes vitelével járó cselekményekhezhez, ily igéret tételére tehát az illető tisztek a vénynél fogva feljogosítottaknak nem tekinthetők. Alaptalan alp.-eknek a szerződés 12. pontjának a felebbezési bíróság által történt értelmezése ellen felhozott panaszuk is, mert ezen pont szerint a mfelelő vágatási ár ellenében a haszonbérlők tüzelési Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 35