Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

544 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá-1. pontja és a 148, §. értelmében megengedeti felemelése, rás. Minthogy azonban az 1893 : XVITI. t, cz. 95. és 96. §-ai 95 § szerint a félnek eskü alatti kihallgatása, csak abban az esetben A felnek eskü rendelhető el. ha a törvény szerint rendelkezésre álló többi biaiatti kihall Zonyitási eszközök,már mind kimeritve vannak, a felebbezési biróga asa. $^ lényeges eljárási szabályt sérteti meg akkor, a mikor számos tanúnak kihallgatását és felp.-nek eskü alatti kihallgatását együttesen rendelte el s habár e szabálytalanság annyiban elenyészett, a mennnyiben a tsz. Ítéletében a kihallgatott tanuk vallomását csak részbizonyitékul fogadta el. tekintve mégis. h. a felebbezési biróság a felp.-nek eskü alatti kihallgatása alapján nem ténykörülményeket állapított meg, hanem a felp.-nek vallomásából a döntő ténykörülmények felemlitésének mellőzése mellett közvetlenül a vitás jogi kérdés eldöntését felp.-nek tulajdonjogát vonta le s e szerint a felebbezési bíróság Ítéletében az ügy eldöntésére alkalmas tényállás nem foglaltatik : az I. r. alp. részről a felebbezési bíróság ítéletének msemmisitésére és mváltoztatására intézett, a felülvizsgálati tárgyaláson pedig az Ítélet msemmisitésére korlátolt felülvizsgálati kérelemnek az 1893: XVTÜ. t. cz. 204. §, értelmében helyt adni. 'a felp.-nek az I. r. alp. javára 58 frt tőke és járuléka erejéig 1894. évi aug. 27. napján lefoglalt ingóknak a bírói zár alól való feloldása iránt támasztott és a felebbezési eljárásban a nevezett alp. javára 392 frt 50 kr. tőke és járuléka erejéig 1895. évi febr. 2. napján ugyanazon ingókra eszközlött felülfoglalásra kiterjesztett keresete tárgyában a felebbezési bíróságot új tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és ezen perbeli felekre nézve a perbeli és felebbezési költségre is kiterjedő ujabb határozat hozatalára utasitani kellett. A felp.-nek és I. r. alp.-nek felülvizsgálati kötelessége az 1893: XVIII. t. cz. 204. §. utolsó bekezdése alapján állapíttatott meg (96. jan. 21. G. 119 95.) 13107. Curia: Alp. felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletének azt a részét, mely szerint I. r. felp. keresetének hely adatott, azon az alapon támadja meg, h. a felebbezési bíróság az 1893 : XVIII. t. cz. 95. §-át sértette akkor, midőn olyan körülményre vonatkozólag fogadta el bizonyítékul az I. r. felp.nek eskü alatti vallomását, mely körülmény egyáltalán nem valószinüsittetett a bizonyító felp. által s a mely körülmény nem a felp.-nek eskü alatti vallomása, hanem feltétlenül tanuk által lett volna igazolandó; továbbá, h. a felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, midőn ugyancsak egyedül tanuk által bebizonyítható annak a körülménynek eldöntését, h. az I. r. felp. külön vagyonnal bír és azt külön kezeli, az T. r. felp.-nek eskü alatti kihallgatásától tette függővé. Alp.-nek ebbeli