Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 531 is állapitatott meg ténykörülményeket, a fenforgó esetben nem Sommás eljásértett meg alaki jogszabályt, mert a különös szakismeretekkel rá». fel nem tételező', nálunk általános ismert mezőgazdasági mozza- 62. §. natokat, mint köztudomású tényeket a S. E- 62. §-a nyomán Köztudomás. jogosult volt megállapítani és Ítélete indokaiban felhasználni. Az e részben felhozott az a panasz, h. e megállapítások mlepetésül szolgáltak a felp.-re nézve, mert azokra a felek a tárgyalás során mhallgatva nem lettek, figyelembe vehető azért nem volt, mert a felek mhallgatása csupán a bíróság előtt ismeretes tényekre nézve szükséges ugyan, ha a bíróság azokra ítéletét fektetni kívánja ; de a köztudomású ténykörülményekre nézve a felek előzetes mhallgatására ok nem forog fen. (96. jun. 10. I. G: 75.) 13085. Curía: Az 1893: XVIII. t. cz. 95. §-ának azon rendel- 64. §. kezése mellett, h. ha bizonyítékok kiegészítésének esete forog A bizonyitéfen, a bíróság az illető félnek eskü alatti kihallgatását elrendel- sza^ad heti és a 96. §-nak azon rendelkezése mellett, h. ha más bizonyíték mpe9elé*ej a nem forog fen. a bizonyító fél elllenére hallgatandó ki eskü alatt . 7 ' , teher es a vees bocsátandó esküre, fenáll a 96. §-nak azon kivételes rendel- uimék kezése is. h. ha a fenforgó körülményeknek a 64. §. szerinti mérlegelése mellett az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek, a bizonyító fél bocsátatik esküre. Habár a 64. §. szerint a bíróság a bizonyítékok szabad mérlegelésénél törvényes bizonyítási szabályokhoz kötve nincs is. e §. helyes értelme szerint a szabad mérlegelésnek feltétele, h. az ítéleti kimondás az öszszes perbeli tényállások és bizonyítékok figyelembevételére!, az ügy lényegére vonatkozó tényállásnak és perbeli adatoknak történeti hűséggel kapcsolatos előadásával történjék és az ítéletben tüzetesen elöadandók azok az okok, melyek a bíróság meggyőződését előidézték, vagy a mélyek miatt valamely bizonyítást elégtelennek tartott. A 96. §-ban a 64. §-ra történt hivatkozásnál fogva ugyanezen szabály áll a valószínűségi körülményekre is, t. i. az erre nézve felhozott körülmények szintén a 64. §-nak megfelelőleg szorgosan méltatandók. A bizonyíték szabad mérlegelésénél ép a 64. §. rendelkezése szerint a bíróság annyira nem mehet, hogy felmentve érezze magát a bizonyítékok részletezésétől és érmek ez alapon történendő mérlegelésétől, hanem tüzeteseit előadandó, hogy valamely tanú vallomásában valamely tényt miért nem vesz bizonyítottnak. Jelen esetben azonban a bíróság egyszerűen hivatkozik, hogy a felp.-i tanuk vallomásával a felp. által állított tény nincs bizonyítva és egyszerűen állítja, h. az alp.-i tanuk által előadott, de az Ítéletben egyáltalában nem is érintett körülmények a felp. által bizonyítani kívánt tényt lerontják. A másodbiróság ítéletének ily módoni szerkezete sem a 64. §. rendelkezésének, sem pedig a 197. §. azon kívánalmának meg nem felel, mely szerint a felebbezési bíróság által megálla34*