Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- pitott tényállás irányadó a felülvizsgálati eljárásnál. De a menyrás- nyiben az elsó'birőság éppen a felp. által nyújtott bizonyítékoknál 6á- §\ fogva látta felp. vallomását bizonyitó erejűnek, ezzel szemben a A bizonyite- másodbiróság ítéletét alp. eskü alatti vallomásra alapitotta, a kok szaba néjkü| h_ meg ig kisérelte volna mérlegelni, h. ha a felp.-i tanuk ))l€VÍ€Űíl€SG Cl ,. vallomása következtében a bizonyítás kiegészítésének helyét bizonyítási te- • , her és a vélel-nem látta, az illető tanuk vallomásában előadott, egyébkent az mek. ítéletben merőben hallgatással melőzött körülmények miért nem képeznek a másodbiróság meggyőződése szerint felp. vallomása, mellett valószínűségi okot sem. Ily körülmények között a 64. és 96. §-ok rendelkezéseinek mellőzésével a felebbezési bíróság oly lényeges eljárási szabályokat sértett meg. melyek miatt az ügy alapos elbirálása lehetetlenné válván, az 1893: XVIII. t. cz. 185. §. o pontja alapján a mtámadott Ítéletet az idézett t. cz. 204. §-ára való figyelemmel fel kellett oldani. De a feloldást azon további körülmény is indokolja, h. a tényállás a felebbezési bíróság által akkép állapítandó meg, h. az ügy esetleg a felebbezési bíróság felforgásától eltérőleg is elbírálható legyen, azonban a felebbezési bíróság a peres feleknek társadalmi és vagyoni viszonyainak megállapításába nem is bocsátkozott, tehát a tény meg állapítása e szempontból is hiányos. (96. szept. 4. I. G. 225. sz.) 13086. Guria: A felp. felülvizsgálati kérelmében felhozott többi panaszok és elsőrendű alp. felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróság Ítéletének az I. r. alp. R. Jakabbal szemben érdemileg intézkedő része, annak megjegyzésével, h. ez alp. irányában a perújítás megengedése jogerős, feloldatott és a felebbezési bíróság a rendelkező részben foglaltakhoz képest további törvényszerű eljárásra utasíttatott, mert az Ítéletében az ügy eldöntésére befolyással bíró lényeges eljárási szabályokat a felebbezési bíróság részint helytelenül alkalmazott, részint mellőzött. A. S. E. T. 64. §. értelmében ugyanis a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél az e szakaszban emiitett kivételektől eltekintve, a törvényes bizonyítási szabályokhoz nincs kötve ugyan, azonban a törvény összes rendelkezéseivel kapcsolatban és egybevetésével, az idézett szakasznak helyes értelmezése szerint a bizonyítékok e szabad mérlegelésének elengedhetetlen feltétele az, h. az Ítéletben nyilvánuló bírói meggyőződés a szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembevételével alkottassék meg, s az összes szolgáltatott és felajánlott bizonyítékok alkalmazására vagy non alkalmazására vonatkozó indokok tüzetes előadására! történjék olyh'p, h. azok az okok, melyek a bíróságot az Ítéletben nyilvánuló Meggyőződés kimondására vezették, felismerhetők legyenek, vagyis kell h. a birói mgyöződés megalkotásánál az összes perbeli adatok számija vétessenek, s h. ennek meg s így történte az ítéletből kitűnjék. Minthogy azonban a felebbezési bíróság ítéletében S. G. és P. S. tanuknak