Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

530 SOMMÁS ELJÁRÁS. Sommás eljá- h. ugyanazon felek közt lefolyt perben tett ténybeli beismerést bizonyi­rás tikul elfogadhasson. Alp. azt állítja ugyan, h. ő a törlési perben 60. §. tett beismerést az ugyanabban a perbon beadott végiratban álli­A beismerés tójag visszavonta. Mellőzve a most említett végirat ide vonatkozó visszavonása, nyiiatkozatának értelmezését, a sommás eljárási törv. 60. §-a szerint a felebbezési bíróság az állított visszavonás hatáiyát is szabadon mérlegelhette. A fent kiemelt jogelismeréssel és a, mennyiben ténybeli beismerésről van szó. a beismerés megálla­pításával szemben nem döntő körülmény az. mire az alp. bizo­nyítást indítványozott, t. i. a követelés szinlegessége. mely tekintetben különben a szinlegesség alkatelemeit képező tényeket az alp. nem is részletezte s igy a bizonyításnak tárgyát köze­lebbről meg sem jelölte. Elesik ezzel az a panasz is. h. a som­más eljárási törv. 77. §-a msértetett; s elesik a korábbi nyugtákra alapított érvelés is. mert azok a fenákónak beismert s későbbi keletű követeléssel szemben figyelembe ugy sem vehetők. Alaptalan a sommás eljárási törv. értelmében az a panasz is. h. a felp. férjének vallomását helytelenül fogadta el bizonyítékul a felebbezési bíróság, mert az e törvényben megállapított bizonyí­tási szabályok szerint ezt tennie jogában állott. A bűnvádi eljárás elsőbbségére való utalása az alp.-nek figyelembe szintén nem vétethetett, mert az az eljárás nem érinti a követelésnek elismert valódiságát, hanem a fizetés bizonyítására felhozott nyugta valódiságának kérdését, s igy csak a törlési pernek esetleges megújítására szolgáltathat anyagot, de a jelen perre, mely az A a. foglalt követelés érvényes létrejöttét tárgyazza, befolyással sem lehet. Ezeknél fogva el kellett utasítani az alp.-t felülvizsgálati kérelmével. (96. okt. 6. I. G. 189. sz.) 62. §. 13083. Curia: (Pollák Jakab s fiai czégnek. vb. Steinitz Köztudomás. Kálmán csődtömege elleni, ingók visszakövetelése iránti perében: A másodbiróság Ítéletének csupán a perköltség kérdésében felebbezett része hhagyatik, mfelelő indokainál fogva és azért, mert alp. a visszakövetelt ingóknak a csődbe befolyt értékének megítélését is ellenezvén, lényegileg pervesztes lett, s mert az 1893: XVIII. t. ez. 215. §-a szerint a rendes eljárásban is alkal­mazást nyerő törv. 02. igának rendelkezése, csak a bizonyítási kötelezettségtől menti föl a peres felet oly ténykörülmény tekin­tetében, melyről a bíróságnak hivatalos tudomása van, a mi nem zárja ki az 1881: LIX. t. cz. 29. §-ának alkalmazását oly körülményekre vonatkozóan, a melyek a per folyamán fel nem hozattak. (95. szept. 25. 963. sz.) 13084L Curia: .... a felebbezési bíróság a szakértők véle­ményét a S. E. 64. §-a szerint szabadon mérlegelheti és értel­mezheti: amennyiben pedig a szakértők véleményétől függetlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom