Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 529 zési bíróság a körülmények szorgos méltatása mellett a most Sommás eljáhivatkozott és a G4. §. értelmében szabadon mérlegelhette, minél- rás fogva ez irányában felülvizsgálatnak helye nincsen ; a mennyiben 60- §• pedig alp.-ek a vitás jogot, vagyis azt ismerték el, h. f'elp.-nek a A beismerés számlában kifejezett kereseti követeléssel tartoznak, e jogbeli elis- visszavonása, mérés, mint rendelkezés jellegével bíró oly jogi tény, mely magái az igényt alapítja meg, a sommás eljárási törv. 60 §-a értelmében vissza nem vonható) hanem annak hatálya csakis az akaratnyilvánítások érvénytelenségére nézve fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg, ily természetű érvénytelenségi okokat azonban alp. egyáltalában nem hozott fel. Ezek szerint helyes lévén a felebbezési bíróságnak az az intézkedése, h. a keresetileg érvényesített jog elismerése folytán alp.-nek ujabb bizonyítás iránti kérelmének helyt nem adott, a csak e bizonyítás mellőzése miatt használt felülvizsgálati kérelem miatt mint alaptalan el volt utasítandó (96. okt. 7. I. G. 1088. sz. ) 13082. Curia : Alaptalan a felülvizsgálati kérelemnek az a része, mely az ítélt dolog jogszabályainak helytelen alkalmazását panaszolja, mert a felebbezési bíróság nem azon az alapon marasztalta el alp.-t, mintha a jelen per tárgya ítélt dolgot képezne, hanem azon az alapon, mert alp. a telekkönyvi törlési perben a jelen kereset tárgyává tett követelés valódiságát s érvényes létrejöttét kifejezetten elismerte, s csak azt vitatta, h. a követelés fizetés folytán mszünt. Alp. eme tényében magrínak a jognak elismerése benfoglaltatvrín, az mint rendelkezés jellegével biró oly jogi tény, mely magát az igényt alapítja meg, a sommás eljárási törv. 60. §-a értelmében vissza nem vonható, hanem annak hatálya csakis az akaratnyilvánítás érvénytelenségére nézve fenrílló magánjogi elvek alapján támadható meg. Alp. vitatta ugyan, h. az elismert jogügylet érvényesen létre nem jött, ez azonban magában véve az elismerés érvénytelenítésére nem elegendő, mert alp. ezenfelül még azt is tartozott volna bizonyítani, h. az elismerés menthető tévedésből történt, ezt azonban a perben nem állította. De a mennyiben alp. a törlési perben ténybeli körülményeket is ismert be. ezekre vonatkozóan áll ugyan, h. a sommás eljárási törv. 58. §-a csakis folyamatban lévő perben tartott szóbeli tárgyaláson vagy a mkeresett biró előtt tett beismerésre nézve állítja fel azt a szabályt, h. az ekképpen tett beismerést bizonyítani nem szükséges, ellenben a más perben teli beismerés bizonyító erejére nézve nem állit fel kötelező s.zabrílyt : éhből azonban nem következik, h. a biró a más perben aláír maga a fél, akár pedig ügyvéde által tett beismerést bizonyítékul elfogadni nem jogosult, mert ily érlel mii Hl 16 rendelkezés hiányában a 64. §. általános szabálya jön alkalmazásba, s a bizonyítékok szabad mérleg élésének ebben a szakaszban kifejezett eléénél fogra a biró nincs elzárva attól Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 3t