Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 515 e kérdés körül sem forog fenn eljárási szabálysértés, mert ámbár Sommás eljáS. István is kérte eskü alatti mhallgatását azt megelőzőleg, mi- rás. előtt R. Richárd esküre bocsáttatnék, de miután a 17,532/95. sz. 34. §. jelentés szerint dr. F. J. ügyvéd azon mhagyásnak, h. S. I. lakását Felszólalás mhallgatásának eszközlése végett jelentse be, eleget nem tett, az az fJáras eljáró elsőbiróság kimondotta, h. S. Istvánt mhallgatása iránti ^f/^iun' kérésétől elállottnak tekinti ; S. István ügyvéde ez ellen az mqa e e 1895. okt. 14. tartott tárgyaláson fel nem szólalván, ha ez szabálytalanságnak tekintetnék is. S. Istvánnak ez elleni felszólalási joga az 1893 : XVIII. t. cz. 34., 155. és 208. §§-aira tekintettel elenyészett. Jogszabálysértés tehát az által nem követtetett el, h. R. Richárd eskü alatti vallomásá alapján lett megállapítva az a körülmény, h. S. István 1893 ápr. 10-ig terjedő időre nem lett felfogadva, (90. szept. 23. I. G. 175. sz.) 13060. Curia : A szakértői szemle foganatositásának módja ellen tett alaki észrevételek a felülvizsgálati fokon figyelembe vehetők azért nem voltak, mert az okiratokban nincs nyoma annak, ]i. az I. r. alp. e részben a felebbezési bíróság előtt mikor a szemlejegyzőkönyv bemutattatott s a felek a felett tárgyaltak, felszólalt volna s a felebbezési bíróság ítéletéből sem tűnik ki, h. annak az Ítéletnek mhozatala előtt a felebbezési bíróságnál olyan kifogás tétetett volna. Ilyen körülmények között az alp. felszólalási joga a S. E. T, 155. és 190. §§. szerint e tekintetben elenyészett. De nem is ügydöntő annak a szemlének az eredménye, miután az I. r, alp. önmaga beismerte a felebbezési biróság Ítéletének alapjául szolgáló s e helyütt irányadó tényállás szerint, h. a haszonbéri épületek rossz állapotban voltak a kérdéses időben. (96. szept. 25. I. G. 287. sz.) 13061. Curia : Alaptalan a felp. részéről felhozott az az érvelés is, h. a sommás eljárási törv. 34. §-ánál fogv az alp. elesett attól a jogtól, h. az alp.-ség (legitimatio passiva) ellen a felebbezési fokon kifogást tehessen, illetve ez figyelembe vétessék, miután e részben az első fokon fel nem szólalt. Alaptalan pedig azért, mert az alp.-nek vagy bármelyik félnek felszólalási kényszere csak az eljárási szabályokra vonatkozik, a jelen esetben azonban az alp.-ség anyagi jogi feltételei forogtak kérdésben s ezek- hiányát az elsöbirósági tárgyalási jegyzőkönyvhöz 5. a. mellékelt végzés alapján már az elsőbíróságnak kellett volna hivatalból észlelnie. (96. jun. 16. I. G. 72. 13062. Budapesti tábla : Alp. felülvizsgálati kérelmét, mely a 35. §. felebbezési biróság Ítéletének egészben mváltoztatása mellett A tárgyalás felp.-nek keresetével való elutasítására és a kifizetett 598 frt 65 kr. vezetése. s annak a fizetés napjától számítandó 6°/0 kamata visszafizetésében s perbeli, felebbezési és felülvizsgálati eljárási költségben marasztalására, esetleg a felebbezési biróság ítéletének feloldása mellett a további tárgyalás elrendelésére és felp.-nek a felülvizsB'á*