Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

280 CSALÁDI JOG. Hájassági jog. 12642. Curia : Ha az elsőbiróság a házassági köteléket míndFelebbvitel két fél vétkessége miatt bontotta fel, a másodbiróság azonban bontó perben, egyedül a felp. férjét nyilvánította vétkesnek, illetve az elsőbiróság Ítéletét részben mváltoztatta, ily esetben, tekintve, h. felp.-nek jogában áll a másodbiróság Ítéletét felebbezni, a másodbiróság Ítélete a felekkel közlendő. (96. szept. 22. 3888.) Átmeneti pe- 12643. Curia : Az 1894: XXXI. t. cz. hatályba lépte után rek. engesztelhetlen gyűlölség alapján a házassági kötelék felbontásá(Engeszfelhe- na^ helye nem lévén, az alsóbiróságoknak ez alapon hozott Ítéletei tétlen gyülö- érdemileg felül nem vizsgálhatók; ugyanazért ezen Ítéletek felol^et) dása mellett az eljáró törvényszék oda utasítandó volt, h. a keresetnek az 1894: XXXI. t. czikkben megállapított valamely más bontó ténykörülményre alapithatása végett, a feleket ujabban hallgasa meg és a kifejlendőkhöz képest ujabb ítéletet hozzon. (95. decz. 27. 9380.) 11644. Curia: A házassági jogot szabályozó, 1895. évi okt. 1. hatályba lépett 1894: XXXI. t. cz. 139. §-a szerint, ennek a törvénynek hatályba lépte előtt kötött házasságok a korábbi jogszabályok uralma alatt létre jött tények alapján felbonthatók ugyan, de csak az esetre, ha ezek a tények az idézett törvényczikk rendelkezései szerint bontó okot képeznek. Minthogy azonban magában véve a kölcsönös gyűlölet a házasság felbontásának szorgalmazására önálló jogalapul nem szolgálhat, egyébként pedig felp. a gyűlölet keletkezését eredményező olyan körülményeket a per során fel nem hozott, melyek esetleg önálló bontó okul volnának elfogadhatók s a melyeknek felderítése és bizonyítása czéljából a tárgyalás folytatásának elrendelése szükségesnek mutatkoznék: a másodbiróság Ítélete ezekbből az okokból és saját indokai alapján hhagyandó volt. (95. decz. 27. 8558/95.) 12645. Curia: Felp. az alp.-sel kötött házasságát azért kéri felbontatni, mert alp. minduntalan korcsmázott, vagyonát dorbézolta, folyton sértegette felp.-t, sőt tettleg bántalmazni is kezdte, miért alp. engesztelhetlenül mgyülölte. Habár az 1895. évi okt. 1. hatályba lépett 1894: XXXI t. cz. szerint az engesztelhetetlen gyűlölet bontó okot nem képez, tekintve, h. az idézett törvényczikk 139. §-a szerint az ezen törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok a korábbi jogszabályok uralma alatt létrejött tények alapján is felbonthatók, ha ezen tények az utóbbi törvény szerint bontó okot képeznek, a mennyiben felp. kereseti állításait bizonyította volna, az 1894: XXXI. t. cz. 80. §. a) pontjában mjelölt bontó ok alapján, peres felek házassága felbontható volna ugyan: minthogy azonban felp. által hivatkozott tanuk közül V. S. stb. a hozzájuk intézett kérdések felül egyáltalán semmit sem tudnak, K. I. csak annyit tud, h. alp.-t két ízben ittasnak látta, M. K. szerint alp.