Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

16 DOLOGI JOGOK. Birtokhábor i tás. Csatorna jogosulatlan használatával elkövetett birtokháboritás. Pincze használatának megháboritása. Ablakjog. álló jog gyakorlásának megháboritása képezi s éppen e két csatornának összeköttetésében rejlik a jog gyakorlását megháborító cselekmény. Mindezeknél fogva, valamint abból az okból, mert sommás visszahelyezések esetében a saját cselekményeiért mindenki saját személyében felelős s ekként az I. r. alp. mentségére a II. r. alp.-sel kötött szerződés nem szolgálhat : a másodb. Ítéletének megváltoztatásával az elsőb. Ítéletét kellett bhagynL (1895. jan. 25. 11,332/97.) 12205. Kolozsvári tábla: Felp.-t keresetével azért utasítja el, mert a tanuk egybehangzó vallomásaival, s felp.-nek a folytatóan felvett tárgyalás rendén tett beismerésével bebizonyítva van ama ténykörülmény, h. a felp. által az alp.-től bérbe kivett pincze kulcsa állandóan a felp.-nél volt, felp. pedig ama kereseti állítását, h. 1892. decz. hóban az alp. őt nem engedte, h. a kibérelt pinczében 9 hordó bort elhelyezzen, mivel sem bizonyította, s mert az alp.-nek tanú előtt szóval tett abbeli kijelentése, h. a pincze felerészét a felp.-nek át nem engedi, a kérdéses pincze használatát illetően és a fenn előadottak figyelembe vételével a felp.-sel szemben a birtokháboritás tényét egymagában annyival kevésbbé állapithatja meg, mert az alp.-nek fentebbi kijelentése lényegtelen s perdöntő körülményt azért nem képezhet, mert abban a felp. irányában valamely önhatalmú cselekvény nem foglaltatik, s mert végül a felp.-nek 4 teli, 2 üres hordója a tanuk vallomása szerint jelenleg is az alp. pinczéjében lévén elhelyezve, ekként a felp. a kérdéses pincze tényleges birtoka és használatában van, mi által felp. keresete egészen alaptalan. (1893. okt. 16. 4597/93.) — Curia: Helybenhagyja. (1893. decz. 30. 12,195/93. P. XXVII. 21.) 12206. Soproni jbg.: Alp.-nek a per érdemében első kifogása az volt, h. felp.-nek nincs birtoka, tehát nincs is birtokvédelemre igénye. A birtok nem csupán valamely dolog felett való rendelkezés tényleges lehetősége, hanem valamely vagyoni jognak tényleges gyakorlása is, a mennyiben a jog tartalmát az egyszeri használat ki nem meriti. Felp. házának ablakai évek hosszú során át alp. udvarára nyíltak s a lakrészek megvilágítására szolgáltak. Alp. udvara tehát azt az előnyt nyújtotta felp. háza illető részeinek, h. ezek világosságukat ez udvarból nyerték és mert a világosság telki szolgalma nem egyéb, mint kizárása a szolgáló telek tulajdonosa részéről minden olyan cselekménynek, mely a világosságot az uralgó telektől elfogná, annálfogva annak az állapotnak tűrése, h. felp. illető lakrészei alp. udvaráról nyerjenek világosságot, felp. részéről az ablakjog szolgalmának tényleges birtoklását létesítette. Alp.-nek első érdemleges kifogása ennek folytán elvetendő volt. A második kifogás arra irányult, h. alp. nem önhatalmúlag cselekedett, mert a 27. a. építési engedély tanúsága szerint közható-