Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 17 ságtói nyert jogot a fal építésére. Ez a kifogás is elvetendő volt: Birtokhábori1. mert a törvénykezési gyakorlat megállapította azt a jogsza- tás. bályt, h. a ki az illetékes hatóság engedélyével megkezdett épités ellen Ablakjog. annak megkezdésekor vagy tartama alatt tiltakozott, annak joga van sommás utón az előbbi állapotba való visszahelyezését kereset utján érvényesíteni, ebben a perben pedig a csatolt közigazgatási iratok bizonyítják, h. felp. nyomban az épités megkezdése után az ellen tiltakozott. Alp.-nek kifogása az volt, h. felp.-nek kötelessége volt volna a megkezdett építésnek lerontását a közigazgatási hatóságnál szorgalmazni, mert a mint ennek hatásköréhez tartozott az épités beszüntetése, ugy hatáskörébe tartozik a hibás épités lerontása. Ezt a kifogást sem fogadta el a bíróság, mert a magánjogi sérelem orvoslása az 1869. IV. t. cz. értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik: elválasztva lévén az igazságszolgáltatás a közigazgatástól. Az alp. harmadik kifogása abban összpontosult, h. felp. az építkezés beszüntetésével czélját elérvén, s jogigényét megvédvén, több jogot alp. ellen nem formálhat. Ez sem állhat meg, mert a közigazgatási hatóságot intézkedése megtételénél a czélszerüség vezérli, s nem az egyén magánjogainak megvédése; mert a félbeszakított építkezéssel felp.-nek két ablaka befalazva maradt s így a fal eltávolítása nélkül felp. birtoka állandóan háborítva volna. Alp.-nek kigfog volt, h. Sopron sz. kir. város építési szabályrendeletének 86. §-a értelmében jogos volt felp. ablakai elé falat húzni, mert felp. az ezen §-ban megkívánt okiratot, mely a világosság szolgalmát háza részére engedélyezi, fel nem mutatott. A bíróság ezt a kifogást sem vette figyelembe, mert ingatlanokra vonatkozó dologi jogokra nézve az országbírói értekezlet szabványainak 21. §-a szerint nálunk is érvényes osztrák polgári törv. könyv értelmében szolgalmi jogot nemcsak jogügylet, hanem elbirtoklás által is szerezhetni és igy az építési szabályrendelet 86. §-a mint tételes törvénybe ütközó' intézkedés érvénytelen; mert továbbá az a kérdés, h. valakit a szolgalom joga avagy birtoka megillet-e, nem a közigazgatási hatóság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik és az a körülmény, h. a közigazgatási hatóság az építési engedélyt megadja, nem zárja ki a szomszédnak jogát az engedélyt használó ellen magánjogainak védelmére kelni. Mindezek alapján a kir. jbg. felp. keresetének abban a részében, h. az előbbi állapot helyreállittassék. helyt adott s alp.-t arra kötelezte, h. felp. birtokát háborító falat eltávolittasa; azonban felp.-nek abbeli kereseti kérelmét, h. a városi tanács végzésével ellenkezően alp. utasittassék a rendes szolgalmi per megindítására, elutasította: 1. mert a kir. jbg. Sopron szab. kir. város tanácsának nem felebbviteli hatósága s igy annak határozatát meg nem változtathatja; 2. mert a mennyiben Sopron szab. kir. város tanácsa felp-t a szolMárkus : Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 2