Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 175 gadhatőknak nyilvánította és ennek következtében arról már a Megbízás. O. alatti kötelezvény is megszerkesztetett; minth. azonban még Közbenjárás, -ezek által a kölcsönügylet meg nem köttetett, az alp.-ek pedig a Közvetítés és közvetítési dij kötelezése által nem mondtak le ama jogukról, h. a alkuszdij. kölcsönszerződés feltételeit egyedül saját érdekeik és belátásuk szerint bírálják meg és ehhez képest a még perfectté nem vált kölcsönügylet véglegezéseig a kölcsönügylet közvetítéséért a felp. sem a B. alatti okirat, sem u törv. szerint dijjat nem követelhet, a felp.-t keresetével elutasítani kellett. (93. ápr. 5. 7384/93.) — Curia: Hhagyja. (94. decz. 6. 5.597/93.) 12457. Kecskeméti jbg.: Felp.-t keresetével feltétlenül azért kelett elutasítani, mert eltekintve azon eskü által beigazolható körülménytől, h. alp. felp.-t mbizta-e a keresetben emiitett ház vételének közvetítésével, felp. nem igazolta azt, h. a kérdéses ház vételét valóban közvetítette, illetve h. oly ténykedést kifejtett, melyért díjazását jogosan követelhetné ; mert az e tekintetben kihallgatott egyetlen tanú csak azt igazolja, h. felp. kétizben mkérdezte tőle, h. eladó-e a háza. Maga ez a körülmény pedig, eltekintve attól, h. a szerződés ezen kérdezősködések után évekre s attól függetlenül jött létre, nem tekinthető oly ténykedésnek, melyért a kereseti összeg mint ügyvédi vagy közbenjárási dij megítélhető lett volna; miért is felp.-t keresetével elutasítani kellett. — Curia: Hhagyja. (95. febr. 7. 386/95.) 12458. Budapesti tsz.: Néhai Amizoni Károly az 1877. évi Megbízás nélmáj. 22. alkotott végrendeletével a Deák Ferencz-utcza 14. sz.Icüli ügyvitel. a. fekvő 3 emeletes házát a fővárosban alapítandó országos magyar nőnevelő intézet czéljaira hagyományozta, oly korlátozással azonban, h. az ingatlannak összes jövedelme Ries Czeczilia. jelenlegi fülp. életjáradékául szolgáljon, tartozván nevezett haszonélvező ezen ház jövedelméből ugyancsak a házzal járó összes terheket viselni, hanem a háznak jó karban tartását is eszközölni. Ekként lett a tulajdonjog is a 14417/92. sz. kérvényhez csatolt betét-másolat tanúsága szerint „az Amizoni Károly által alapitott országos magyar nőnevelő intézet" javára bekebelezve, mely ingatlan Budapest főváros pesti részének 653. sz. tlkvi betétében 655. hrsz. a. van felvéve. Az ezen perhez csatolt 9612/84. sz. hagyatéki iratok tanúsága szerint pedig ezen ház Amizoni Károlynak 1879-ben történt elhalálozása folytán felp.-nő birtoklásába átadva. Haszonélvező felp. keresetét arra alapitja, h. miután az alapitvány tárgyát képező és általa haszonélvezett háznak bérlője a m. kir. igazságügyminiszterium 1887. évi jul. havában a bérleti helyiségekből kivonult: ezen helyiségek mint hivatali czélra alakítottak egészben kiadhatók nem voltak és oly rossz karba jutott, h. az ingatlan állaga veszélyeztetve volt. Ily helyzetben, minthogy felp.-t a végrendelet értelmében csak a