Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
162 KÖTELMI JOG. Engedmény. Szavatosság engedmény esetében. nyének tulajdoni alapját elbírálta. Az a panasz pedig, h. a lefoglalt követelésnek engedményezése az alp. irányában nemcsak azért, mert a követelés felett a végrehajtást szenvedett nem rendelkezhetett, hanem azért is hatálytalan, mert a felp. annak az engedmény által történt megszerzése idejében nem volt jóhiszemben, figyelembe nem jöhet azért, mert döntő kérdést képez ugyan az engedményezésnek az alp. mint az engedményező hitelezője irányában való joghatályossága szempontjából a felp.-nek az engedményezés idejében fenforgott jóhiszeműsége, de sem a felebbezési bíróságnak tényállásából, sem az elsó'biróság előtti tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki, h. az alp. a felp. igénye ellenében, az engedményező végrehajtást szenvedett rosszhiszeműségén felül az engedményes felp.-nek rosszhiszeműségét is érvül felhozta volna, a sommás eljárás 197. §-nak rendelkezéséhez képest pedig a felülvizsgálati eljárásban uj ténykörülmények csak akkor hozhatók fel, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása vagy nem helyes alkalmazásának esete forog fen. E szerint a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt, a mikor az engedményezés jogi hatályának eldöntésénél nem terjeszkedett ki tényállásában a felp. jóhiszeműségének vizsgálatára is. Egymagában a végrehajtást szenvedettnek rosszhiszeműsége pedig az engedményezésnek jogi hatályát az alp. iránijában nem érintheti. (96. febr. 18. I. G. 143.) 12426. Curia: A birói gyakorlat által fentartott általános engedményről, érvényű jogszabály, h. az adós hitelezőjének mindaddig fizethet, mig a követelésnek a hitelező részéről történt átruházásáról kellően nem értesíttetett. Minthogy pedig az adós kellően értesítettnek az engedményezésről csak akkor tekintethetik, ha értesítést az engedményezőtől nyert, helyesen vonta le a felebbezési biróság tényállásában azt a következtetést is, h. az ilyen értesités hiányában az átruházásnak az alp.-ek előtt történt esetleges szóvátétele, az alp.-ek által ez után az engedményezőnek telj esitett fizetések jogi hatályát ő irányukban nem befolyásolhatja. (96. febr. 26. I. G. 159.) 12427. Curia: Engedményezés esetében az adós csak akkor köteles a fizetést az engedményes kezeihez teljesiteni, ha az engedményezés kellő módon t. i. a hitelező engedményező által, vagy az engedmény igazolása mellett az engedményes által hozatott tudomására. (4196/95.) 12428. Curia: Az utalványozás csak akkor tekinthető teljesnek, ha az utalványozó adós, az utalványos hitelező és az utalványozott abban állapodnak meg, h. az utalványos hitelezőt az utalványozott elégitse ki. Ha pedig az utalványozó a fizetést másra bizza, a nélkül, h. ezt az utalványozó hitelezője kifejezetten Értesítés az Utalvány.