Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

146 KÖTELMI JOG szerződés lékei. kelSzerződések. a közös vagyon mhatároztatván, a használat módja és feltételei Vagyonközös- is megállapittassanak. Felp.-ek azonban azt, h. a közös vagyont ség iránti képező' bányahasználat feltételei szerződésileg meghatároztattak volna, nem is állitották s minthogy ilyen előleges kölcsönös megállapodás nélkül kötött társasági szerződés érvénynyel nem bir, a keresetet feltétlenül elutasitani kellett. (1890. decz. 29. 3214.) — Curia : Hhagyja, (93. jan. 17. 2478 93.) 12391. Marosvásárhelyi tábla: Miután a szerződések minősége nem azoknak elnevezése és czime, hanem béltartalmuk alapján bírálandó el, habár a C. a. érvénytelenittetni kért okirat örökös ajándékozásnak czimeztetett is, tekintve, h. annak béltartalma nem hagy fen kétséget, h. annak alapját a felp.-ek jogelődei által elismert 200 frt tartozás képezi és h. ennek törlesztéséül ruházták át az emiitett 2 drb. ingatlan tulajdonjogát alp.-ek javára, mely 2 drb. ingatlanra felp.-ek jogelődei csak a haszonvételi jogot tartották fen maguknak, kikötvén alp.-ek jogelődére nézve még azt is, h. őket tehetetlenségükben ellátni és gondozni tartozzék; mindezek tekintetbe vételével kétségtelen továbbá, h. a C. a. okiratban kitüntetett ügylet ajándékozásnak nem tekinthető, de béltartalmánál fogva hagyománynak sem. hanem az visszterhes szerződést képez. — Curia: Hhagyja. (93. szept. 6. 8085 92. Dt. XXXVII. 8.) 12392. Temesvári tábla : Felp. beismerte, h. neki alp., mint a V. a. közjegyzői okirat szerint a peres 4 hold földnek uj tulajdonosa annak haszonbérletét a következő gazdasági évre felmondotta, s h. ő ezt a felmondást a következő szavakkal : „So bleib ich aus dem Feld aus", elfogadta; de azt állitja, h. ezt csak megfélemlítés folytán mondotta, mert mikor e végből alp. a községházához hivatta, ott a községi biró és jegyző reá ijesztettek azzal, h. ha a földet alp.-nek, mint uj tulajdonosnak nem engedi át, 300 frt birságot kell fizetnie. Ő tehát a birság és költség kerülése végett mondotta az érintett szavakat. Jóllehet, alp. beismeri, h. a községi biró és jegyző mondotta, h. ha őt felp. jogos tulajdona használatában megakadályozza, felp. 300 frtig terjedhető birságot is fizethet; mindazonáltal tekintve, h. a községi birónak és jegyzőnek szóban forgó figyelmeztetése, még ha az a felp. által mondott alakban történt is, alapos félelem gerjesztésére alkalmas kényszernek nem tekinthető, alp. joggal tekinthette a felp.-nek idézett szavai által a felmondást elfogadottnak. (93. febr. 22. 234/93.) — Curia: Hhagyja. (93. jul. 27. 6736/93.) 12393. Curia : A feleknek egyező előadása, valamint a vonatkozólag felhozott bizonyítékok alapján kétségtelen, h. akkor, a midőn felek közt a B. a. csatolt kötlevél szerint az ebben körülirt és alp.-t Klein Sámuel csődtömegével szemben cselekvőleg illető követelések tekintetében az adásvételi, illetőleg átruházási ügylet Kényszer. Tévedés.