Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 137 irányuló kölcsönös megállapodása nélkül, fizetésnek nemtekintette. A kötelezettDe másrészről a felebbezési bíróság tényállásában megállapította, ség teljesíti- a felek a váltónak kiállításával nemcsak, h. újítást létesíteni fése. nem akartak, hanem a B. és C. a. okiratok, valamint V. B. tanúnak Váltó aMsa vallomása szerint az eredeti kötelezettséget továbbra is változat- fizetésül. lanul fentartották. Minthogy ezek szerint arra nézve, h. az alp részéről köztörvényi tartozása fejében, váltónak adása folytán felek között újítás jött-e létre, kizárólag a feleknek erre irányuló megállapodása lehet irányadó, a felebbezési bíróság pedig tényállásában ilyen megállapodás létrejöttét nem állapította meg, s ezen nemleges ténybeli megállapítása a sommás eljárás 197. §. 2. bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, ennélfogva arra nézve. h. a váltó fizetésül adottnak tekintessék, az alp. által felülvizsgálati kérelmében felhozott azok a körülmények, a melyek arra vonatkoznak, h. az alp. a váltót mikor állította ki, h. a váltóval az eredeti adóson kívül más is kötelezettséget vállalt, és h. a váltó annak ériékesithetése czéljából kitöltve állíttatott ki. döntő sulylyal nem bírhatnak, mert mindezeknek a körülményeknek fenforgása esetén is, a feleknek újításra irányuló akarata s abból folyó megállapodása hiányában, a váltó adása meg nem szüntette az eredeti köztörvényi tartozási viszonyt. A felebbezési bíróság tényállásában megállapítván azt. h. a felek a váltónak adásával az eredeti köztörvényi kötelmi jogviszonyban változást nem létesítettek, ebből a megállapításból helyesen vonta le azt a következtetést, h. a félp. jogosítva van kör etetését az eredeti jogalapon a fenállott köztörvényi kötelezettség terjedelme szerint az alp. ellen érvényesíteni, mert ebben az esetben a váltó kiállításának nincs más czéb'a, mint az, h. a hitelezőnek módjában álljon követelését esetleg váltói uton is érvényesíteni, de a hitelező nincs elzárva attól, h. követelését az eredeti köztörvényi jogalapon is érvényesíthesse. Minthogy pedig a felebbezési bíróságnak tényállása szerint az alp. vételár tartozását a felp.-nek a vételi szerződés szerint már 1894. decz. 1. volt köteles mfizetni, a felp. már ekkor esedékessé vált követelését jogosítva volt a váltónak lejárta előtt is érvényesíteni, s így keresete időelőttinek nem tartható. Másrészről azonban az alp.-nek jogos igénye van. ahhoz. h. a vételár tartozásának kifizetése ellenében az annak fejében kiállított váltó, melynél fogva szintén fizetési kötelezettségben áll, neki visszaadassék, következőleg a fizetést csakis a váltónak egyidejüleges kiadása ellenében tartozik teljesíteni. A váltónak kiadásától feltételezett fizetési kötelezettsége nem változtatható át feltétlenné, annak folytán, h. a felp. a váltót váltói peruton szintén érvényesitette, s ez irányban a peres eljárás még befejezést nem nyert, mert a felp. követelését váltói uton is jogosítva volt ugyan érvényesíteni, azonban a kielégítéshez csak