Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

122 KÖTELMI JOG. A kötelezett- 12345. A budapesti kereskedelmi- és váltótsz.: Alp. beismerte, h. 8ég jogczime. a B. és C. a. csatolt, két egyenként 2500 írtról kiállított kötelező Kötelező jegy. jegyet aláirta, tagadta azonban, h. az A. a. kötelező jegyen levő aláirás tőle származik és hogy ez utóbbi kötelező jegy aláírásával bárkit mbizott. Vitatja továbbá és pedig mind a három kötelező jegyre nézve, h. az azokra alapított követelés egyáltalán nem érvényesíthető, mert a hivatkozott kötelező jegyek elévültek, mert azokra értéket nem kapott és mert azokban a követelés jogalapja, jogczime kifejezve nincsen. A kereseti kötelező jegyek érvényessége ellen felhozott ezeket az utóbbi kifogásokat azonban figyelembe veni nem lehetett; mert a keresk. törv. 298. §-a szerint, a váltótörvénynek az elévülésre vonatkozó határozatai kifejezetten csak a kereskedelmi utalványokra nyernek alkalmazást, a váltójogi elévülést, mely szorosan értelmezendő, a kötelező jegyekre csak azért, mivel azok a kerereskedelmi utalványokkal több tekintetben közös jogszabály alatt állanak, kiterjeszteni nem lehet; továbbá, mert a kötelező jegyek érvényességéhez a keresk. törv. 296. §-a szerint sem a kötetezettség jogezimének felemlítése, sem az értékadás nem szükséges, azok tehát önmagukban a kiállításuk alapjául szolgált jogügylettől elvontan is, követelési, illetőleg tartozási czimet állapítanak meg; végre, mert alp. azt, h. az érték leszámolása az A., B. és C. alatt létesült ügyleteknek kikötött feltételét képezte, különben sem bizonyította. Ezekből az indokokból tehát alp.-t a B. és C, alatt csatolt, beismerte aláirt kötelező jegyekben foglalt 5000 fre tőkének és kamatának fizetésére feltétlenül kellett kötelezni. Ellenben az A. alatti kötelező jegyen alapuló 2500 fre követelés mitélését az aláirás kérdésében felp. által kinált és alp. által elfogadott főeskü (helyesen a prdts 172. §-a szerinti eskü) letételétől kellett függővé tenni. — Budapesti tábla : Alp.-nek a keresk. törv. 298. §-ára alapított elévülési kifogása figyelembe nem vehető, mert eltekinve attól. h. a Francziaországban kelt s ugyanott fizetendő A., B. és C. a. kötelező jegyek elévülése nem a magyar, hanem a franczia törvények szerint bírálandó el; eltekintve továbbá azon vitás kérdéstől, h. a keresk. törv. 298. §-ban a kereskedelmi utalványokra nézve foglalt intézkedés a rendeletre szóló kötelező jegyekre kitörj eszthető-e ? az ezen §-ban emiitett váltójogi elévülés beállta a kötelező jegyek kiállítójával szemben különben is csak azt a következményt vonhatná maga után, h. a kötelező jegyek a kereskedelmi papíroknak a forgathatósággal járó különös előnyeit elvesztik, azaz, h. az adós a keresk. törv. 296. §. végpontjában foglalt korlátozás nélkül azon harmadik jóhiszemű tulajdonosával szemben is mteheti mindazon kifogásait, melyek őt az eredeti hitelezővel szemben megilletik, de a hitelező ez által nincs gátolva abban, h. a kötelező jegyeket mint közönséges kötelezvényeket a rendes 32 évi elévülési idő