Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 121 az A. kötelező keletkezett vagyis alperes előadása szerint az A kötelezettállitólagos elszámolás állítólag történt, ugy a jelen per mint az ség jogczime. ehhez csatolt bűnügy összes adataiból, azoknak, egybevetésével Tartozatlan kétségtelenül megállapítottnak vehető,h. I. r. felp. sine causa debendi fizetés. kötelezte magát. h. ha volt is alp.-nek kára, hacsak az I. r. felperesnek a per adataival igazolt morális1 kényszerhelyzete, melyet alperes a maga részére kihasználni tudott, alapul nem vétetik, más jogszerű alap arra nézve, h. alp. I. r. felp.-től követelje vélt kárának mtéritését, nincsen és h. ennélfogva akkor, a midőn alp. a neki fenforgott körülmények között átadott B. a. váltót a maga javára értékesítette, felp.-ek kárára jogtalanul gazdagodott; mindezeknél fogva tehát, minthogy a váltó s illetőenlértékének a mtartására az elfogadható jogalap hiányzik, mindkét alsóbircság Ítéletének mváltoztatásával alp.-t a rendelkezése alatt már nem álló B. a. váltó értékének, vagyis 1018 frt tőkének visszatérítésében marasztalni, többletkövetelésükkel pedig felp.-eket elutasítani kellett, mert a többlet tőke a váltó beperesitése folytán származott és ekként keletkezése a felp.-ek azon mulasztásán alapul, h. a kötelezett váltófizetést nem teljesítették, holott annak telejesitése nem zárta volna el őket a jelen kereset folyamatba tételétől, másrészt pedig felp.-ek követelése a kártérítés tekintete alá esik, a meg nem ítélt tőketöbblet nem. (95. márcz. 19. 9679-94.) 12344. Curia: Felp. mint Andrin Bernát volt iskolatanitó Nyilvános ta~ özvegye nem alapítja keresetét az alp. községgel kötött magán n^tó ellátási szerződésre, hanem az illetékes közigazgatási hatóságok által a igénye. törvény, illetve törvény erejével biró kormányrendeletek alapján mszabott özvegyi nyugdijának az 1871—1885. évekre való kiszolgáltatását követeli alp.-tői, mint a mely évekre nyugdija kérvényének elkésett beadása miatt közigazgatási uton folyóvá nem tétetett. Tekintve, h. a nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanítók özvegyeinek ellátási igényeire nézve fenálló törvényes szabályok ezéljaknál fogva a közoktatás érdekeinek előmozdítására s e szerint kiválóan közérdekek biztosítására vannak hivatva : ama jogviszony, melyből felp. kereseti igényét származtatja, nem esik a magánjog körébe, következőleg annak elbírálása nem a bíróságok, hanem az erre illetékes közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik; és tekintve, h. a fenforgó kérdésre nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1875 : XXXII. t. cz. által reá ruházott hatáskörében véglegesen határozott és nem létezik sem törvény, sem állandó tövényes gyakorlat, a mely ily kérdésekben a közigazgatási uton alkalmazható jogorvoslatok kimerítése után a per utjának igénybe vételét megengedné, az alsóbiróságok az által, h. a jelen kereset tárgyalásába és érdemi eldöntésébe bocsátkoztak, hivatalból észlelelendő semmiséget követtek el. (95. febr. 26. 1015/94.)