Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

KÖTELMI JOG. 119 12342. Curia: Ama jogszabály, h. a midőn valaki oly fizetést A kötelezettteljesít, melyről tudja, h. avval nem tartozik, nincs joga tartozatlan ség jogczime. fizetés czimén visszatérítést követelni: a jelen keresetnek az abban Tartozatlan foglalt alapon való érvényesítését nem gátolhatja, mert felp.-ek fizetés, nem önkényt és nem alp.-nek. hanem bírói határozatok alapján, melyeket Wahl és Oblath czég mint harmadik váltóbirtokos eszközölt ki a váltóügyekben eljárt bíróságnál, mely előtt felp.-ek mint váltóadósok minden jogos kifogásait sikerrel nem érvényesithették és a váltóper természeténél fogva a biróság is korlátolva volt abban, h. a váltóadósok minden kifogásait és bizonyítékait mérlegelve, ítélete alapjául vehesse, annak a harmadiknak fizették; magának az alp.-nek csak az A. a. kötelező s illetve az annak kiegyenlítéséül adott B. alatti váltó, mint a felp.-ek fizetési kötelezettségét mállapitó adóslevelek lettek kiszolgáltatva, tehát felp.-ek alp. kezéhez fizetést nem teljesítettek. Egyébként a jelen esetben tényleg nem is tartozatlan fizetésről van szó, mert felp.-ek akkor, a ntidön a keresettel érvéíny esitett váltó ellenében annak a harmadiknak fizettek, a váltó aláírásával kötelezett fizetést annak a harmadiknak nem tartozatlanul teljesítették; ámde a kereset maga is nem a harmadiknak teljesített fizetés visszatérítésére, hanem lényegileg oda irányul, h. mivel az A. a kötelező valamely érvényes jogalappal nem birt és nem bír, az kötelezettséget sem állapit meg, tehát az annak kiegyenlítéséül kiszolgáltatott B. alatti váltó mtartására is hiányozván a jogszerű alap, alp. a váltó visszadására és illetően, miután azt már nem teheti, a váltó értékének, mint azon összegnek megfizetésére köteleztessék, melylyel a váltónak az általa követelt eljárás utján lett értékesítésével a felp.-ek kárára gazdagodott, Felp.-eknek a jelölt alapon nyugvó keresetével szemben nem zárkózhatik el alp. az elől, h. azokat a ténykörülményeket, melyekből jogszerűen az következtethető, h. a A. a, kötelező kiszolgáltatása érv ényes jogczim alapján történt és ekként azt, h. az A. kötelező kigyenlitéseűl kapott B. váltónak az általa követett módon való értékesítésére és a felp.-ek hátrányára felvett értéknek mtartására jogosítva volt, kimutassa. Azt, h. a B. a. váltó értékét felp.-ek tőle tényleg mkapták volna, alp. maga sem állítja, hanem a felp.-ek előadásával egybehangzóan beismeri, miszerint a B. váltó az A. kötelező kiegyenlítéséül adatott át neki, h. tehát az a követelés, melyet a nevezett czég közvetítésével felp.-ek irányában érvényesített, az A. a. kötelezőben találja alapját és erre fektetve védekezését, azt állítja, \ annak a követelésének jogczime a magát kötelezett I. r. felp. irányában szenvedett kárára nézve történt elszámolás és átvállalás tényében fekszik és mert az A. kötelező az I, r. felp. szabad akaratával és oly módon jött létre, h. I. r. felp. az alp. mbizottja