Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

112 DOLOGI JOGOK. Elbirtoklás, az, h. az alp.-ek által használt ut még 1846. évben lön az akkori Útszolgalom tulajdonosK.F.ellenzése daczáraL.K. uradalmi számtartó által mint elbirtoklása, szükséges, az alp.-ek jogelődjei részére kocsi használatra mnyitva és azóta folytonosan használva. Ha e mellett figyelembe vétetik, h. felp.-eknek jogelőde F. J. az ingatlanokat még a helyszínelés előtt megvette, nyilvánvaló, h. a vétel nem a telekkönyvbe vetett bizalom, henem a tényleges állapotra való tekintettel történt; s ha figyelembe vétetik tanuk azon vallomása, h. az ut használata a változó tulajdonosokkal szemben 1846. óta folytonos volt, mert azt, hogy ezen szolgalom gyakorlatának eltiltása iránt akár ők, akár jogelődeik jelenleginél korábban keresetet inditottak volna, nem is állitották, ha figyelembe vétetik, h. felp.-ek, mint kik nem is vétel, hanem öröklés utján nyertek tulajdont s ekként oly harmadik személyeknek, kik a telekkönyvre jogszerűen hivatkozhatnának, nem is tekinthetők, kétségtelen, h. alp.-ek a jogelődeik birtoklásának hozzászámitásával a megtámadott szolgalmi jogot elbirtokolták. Mert jóllehet szabály az, h. azzal szemben, ki a tulajdont a telekkönybe vetett bizalom mellett szerezte meg, telekönyvileg be nem jegyzett szolgalom fenn nem tartható, azonban ha a telekkönyvi tulajdonos, mint jelen esetben felp.-ek jogelőde F.J, a szolgalom létezését tudva szerezte meg a tulajdonjogot ezen szabályra sem ö, örökösei hatálylyal nem hivatkozhatnak. (90. ápr. 39. 2732/90.) — Pécsi tábla: H.-hagyja. (92. ápr. 25. 4393/92.) — Curia : A tábla Ítélete hhagyatott az elsőbirósági indokok ama részének mellőzésével, mintha az összes felp.-ek öröklés czimén nyerték volna tulaj dojogukat, a felhivott egyéb indokoknál fogva és még azért hhagyja; mert a mennyiben felp.-ek tulajdonjogukat vétel utján és az útszolgalom bejegyzése nélkül szerezték, szolgalom gyakorlása ellenükben is elbirtoklás utján érvényesíthető, mivel az uti szolgalom létezéséről s annak folyton történt gyakorlásáról közönséges figyelem mellett is tudomásul kellett bimiok, s ennek daczára a jogelődük F. J. ellenében gyakorolt átjárást a törvényes elbirtoklási időn tul ők is tűrték a nélkül, h. annak megátlása tekintetében az elévülési időn belül valamely joglépést tettek volna. (93. nov. 30. 9173/92.) Átjárási szol- 12329. Curia: Ahhoz, h. a szolgalmi jog megszerzésének a közöngalom elbír- séges elbirtoklás is egyik módia, szó sem férhet; a szerzésnek e toklása. módját azonban, a közönséges elbirtoklásnak egyik alapfeltétele a tényteges birtoklás, vagy valóságos joggyakorlat lévén, a maga részére csakis az érvényesítheti, ki a jognak tényleges gyakorlásában van. Minthogy pedig, mint ez a másodbiróság Ítéletének indokaiban is kifejtve van, valamely bekerítetlen belső telken való átjárás, egymagában nem képez olyan tényt, mely az átjárásnak szolgálomszerű gyakorlását vonná maga után : és minthogy a kereseti előadásból, de a perhez csatolt sommás visszahelyezési per adataiból is kétségtelen, h. felp. a