Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 105 azokat a neki kölcsönzött35 frtnak a kamata fejében használja; Zálog, minthogy pedig ezek szerint felp. nem tekinthető' oly szerzőnek, A zálogtartó ki a telekkönyvben bizva szerezte meg a kérdéses ingatlanokra kötelességei vonatkozó tulajdonjogot, felp. az elvont'haszon mtéritését o\p-tö\sorsje^eknela kereset beadása utáni időről sem követelheti, miután az által, h. ugyanarra az időre, melyről felp. az elvont hasznot követeli, felp. alp.-sek az ez által nagyanyjának 1 kölcsönzött összeg után nem fizet kamatot, az elvont haszon kiegyenlitve van. (95. nov. 29. 7863.) VIII. Úrbéri jogviszonyok. Italmérési jog. a Irodalom. Dévai Ignácz: A volt úrbéri telek és a járulékát képező osztatlan legelőilletőség közti kapcsolat magánjogi és telekkönyvi tekintetben. J. K. 95. 399. Dévai Ignácz. A volt úrbéri telek és a járulékát képező osztatlan legelő (erdő- vagy nádas) illetőség közti kapcsolat magánjogi és telekkönyvi tekintetben. J. K. 96. 9. Ossváth Imre: A szőllődézsma váltság tartozások telekkönyvi feljegyzéseinek jogi hatálya, J. 94. 259. b) Joggyakorlat. 12315. Curia: Az a körülmény, h. az áporkai birtokosok Közbirtokos nemesi közbirtokosságot képeznek, a felek beismerésénél fogva kérelme tagokétséget nem szenved. De alp.-ek részéről az sem vétetett tagadásba, Sl'to's iránt. h. a határbeli birtokok jelenleg 6 fordulóra osztva és kisebb számos részletekben, közös ugar legeltetési gazdálkodási rendszer szerint birtokoltatnak. Ezeknél fogva a tagosítás iránti keresetnek helyt kellett adni; mert az 1832/6. éri XII. t. ez. 18. és 19. §-.<ri szerint az arányosság ós tagosítás behozása kérésének joga a közbirtokosok minőegyikét illeti, ugyanazért az a körülmény, h. a tagosítást kivánó birtokosok a határbeli birtokokból mennyit bírnak, a megengedJ/etőség kérdésére teljesen közönyös, döntő körülmény csak az, h. még ez ideig a határbeli birtokok tagositva nem voltak s h. az 1832/6 : XII. t. cz. 19. §-a szerint az a körülmény, h. a határbeli birtokokra nézve a rendezési összesités nélkül hajtatott végre, a birtokok egy tagban való kihasitásának akadályul nem szolgálhat. (93. szept. 19. 113/93.)