Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

104 DOLOGI JOGOK. Zálog. kötelezettség terhel-e vagy sem? Kétséget nem szenved, hogy a A zálogtartó kézi zálogtartó hitelező gondoskodni tartozik a tekintetben, h. a neki kötelességei átadott zálogtárgy épségben, sérületlenül mmaradjon, köteles tehát, sorsjegynél, különösen a kereskedő, már a K. T. 271. §-ában reá rótt kötelezettségnél fogva mindazt elkövetni, a zálogtárgy minősége szeri ni. h. az álltájában kárt és értékcsökkenést ne szenvedjen. Ezen kötelessége a dolog természetéből folyik, mert a a zálogtárgy az ő birtoka és ó'rizetében áll, és igy a zálogtulajdonostól meg van vonva annak lehetősége is, h. a zálogtárgy tekintetében, annak állagának épségben tartása iránt gondoskodjék; ezen körülményből azonban viszont az is következik, h. ha a zálogtárgy oly minőségű, h. állagának épségben tartása felett, függetlenül annak birtoklásától, őrködni lehet, mint a jelen esetben, midőn felp., kiről felteendő, h. a zálogba adott értékpapirosok sorsolási számukat magának feljegyezte, minden nehézség nélkül nyilvántarthatta a kisorsolásokat, ezen nyilvántartás által őrködés és gondoskodás kötelezettsége zálogtartó hitelezőre nem háromol, hacsak az iránta szerződő felek közt külön mállapodás létre nem jött; de ilyennek létrejöttét felp. nem is állitotta. A tsz. a zálogtartó hitelező jelzett gondosságát tehát csak annyiban tartja kötelezőnek, a mennyiben a tárgy birtoklása nélkül, annak állagának épségben tartása nem eszközölhető; a birtoklás nélkül lehetséges gondoskodás a zálogtulajdonost terheli, mint kinek érdekében áll első sorban, tulajdona felett őrködni és azt értéktelenitéstől megóvni. — Buda pesti tábla: Hhagyja. (91. márcz. 27, 13.339,90.) 12314. Curia : Habár ingatlanoknak zálogba adása tiltott szerIngatlan szödést képez és ezen szerződés érvénytelenségének természetes követzálogbaadása, kezméuye az előbbi állapot visszaállítása, mihez képest az ingatlan birtokosa annak visszabocsátására, de egyúttal a zálogösszeg visszafizetésére a tulajdonos is kötelezendő, tekintet nélkül arra, h. élt-e a zálogban tartó viszonkeresettel vagy sem, ha a zálogos viszony és a zálogösszeg kimutatva van: mindazáltal tekintettel arra, h.- alp. az elsőbiróság Ítéletének kifejezetten csak az elvont haszonra vonatkozó része ellen felebbezett, de a miatt egyábalán nem élt jogorvoslattal, h. az elsőbiróság nem Ítélte meg részére azt a 35 frtot, melyet felp. jogelődének kölcsönadott és a melynek kamata fejében használta a kereseti ingatlanokat; a másodbiróság az 1881: LIX. t. cz. 39. §. o) pontjába ütköző szabálytalanságot követett el. midőn felp.-t alp. részére 35 frt tőkének fizetéséra kötelezte: a másodbiróság Ítéletének eme marasztalást tárgyazó részét tehát megsemmisíteni kellett. A másodbiróság Ítéletének az elvont haszonra vonatkozó része azért hagyatott helyben, mert felp. beismerte, h. a kereseti ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog mszerzése előtt tudomása volt arról, miszerint nagyanyja Lukácsi Sára adta át alp.-nek a keresetben jelzett ingatlanokat abból a czélból. h.