Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

DOLOGI JOGOK. 103 Curia : Az alp. viszonkeresetét arra alapította, h. az ő atyja A. Szolgalom. János a i'elp. udvarán levő kútnak használati jogát 1827. évben Kút-szolgaaz alkalommal szerezte meg, a midőn az akkor B. József tulaj- Zo»»' donát képezett kereseti ház tőszomszédságában házat épitett. Már ebből a körülményből és még inkább abból a tényből, h. az atyjának elhalálozása után ezt a használati jogot alp. tovább gyakorolta, kétségtelevül kitűnik, h. a fenforgó esetben nem személyes és a mi a felp. részéről nem is állíttatott, nem csupán az első jogosított örököseire kiterjesztett személyes jellegű szolgalmi jogról, hanem az alp. jogelőde által épitett ház tulajdonával járó oly jogról van szó, melynek megszerzését épen csak e ház tulajdonával kapcsolatosan van értelme és értéke. Ez a jog a telki szolgalmak jogkörébe tartozó házi szolgalmi jognak felel meg és habár az alp. viszonkereseti kérelmében a szolgalmi jogot csak a maga részére kéri megítéltetni, ezt a kérelmet mégis a jelzett telki szolgalmi jog megítélésére irányzottnak kellett elfogadni azért, mert az alp. általánosságöan szolgalmi jog megítéléséről tesz említést, a mi a telki szolgalmi jogot is magában foglalja, és mert a viszonkereset megítélésének alapjául felhozott és fent előadott körülmények a telki szolgalmi jog megszerzésének módját és alapját igazolják. (96. jan. 16. 507/95.) VII. Z á 1 o g.*) a) Irodalom. Imling Konrád: A saját dolgán levő jelzálogjog. Ü. L. 1895. 51. b) Joggyakorlat. 12313. Bj>. keresk. és váltó törvényszék: Annak előrebocsátása A zálogtartó mellett, hogy a felek közt létrejött ügylet csakis a kézi zálog- kötelességei szerződés ismérveinek felel meg, a mennyiben ugy az ügylet sorsjegynél. természete, mint a szerződő felek akaratából nyilvánvaló, hogy felperes a 8000 frtnyi értékpapírokat oly czélból adta át alperesi banknak, hogy annak alapján ő a banktól, szükségletéhez képest kölcsönt nyerjen, mely kölcsön biztosítására szolgált a letett értékpapír, a törvényszék tehát ezen szempontból mellőzte alp.-eknek azon kifogását, hogy ő a jelzett értékpapírokat csak őrzés végett letétbe vette, mint a tényleges állapotnak meg nem felelőt és alappal nem birót; megállapítandó tehát, vájjon alperest, mint zálogtartót kötelesség mulasztás és abból kifolyólag kártérítési *) A törvényes zálogjogra vonatkozó határozatokat 1. a végrehajtási tcirv. 72. §-a kapcsán.