Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)
DOLOGI JOGOK. 97 többeket illethet, az jogi természeténél fogva oszthatlan és ilyenül jelent- Dologi terhek. kezik az egyházzal szemben ugy a jogok gyakorlatában, mint a kötele- Papi járanzettségek teljesítésében, minélfogva tekintet nélkül arra, hogy a jogosultak, dóság követelilletve terheltek a részesedési arányt egymás közt m hat ár ózhatják, a hete'se. védnökség alatt álló egyház a kötelezettség teljesítését a terhelt birtok tulajdonosaitól egyetemlegesen követelheti és azok hozzájárulási arányát kimutatni nem tartozik. (96. ápr. 9. 5846/95.) 12305. A pozsonyi tábla: Felp. az alp.-től papi járandóságot követel és keresetét arra alapítja, hogy — bár alp. izraelita vallású, — de tulajdonosa olyan teleknek, a mely után a canonica visitatio szerint a papi járandóság dologi teher gyanánt jelentkezik. Habár a szóban torgó papi járandóságra nézve nincs kizárva az, hogy mfeleló' jogalkotó körülmények mellett dologi teher gyanánt jelentkezzék, mely esetben vallásra való tekintet nélkül bárki ellen érvényesithetó'; azonban pusztán az a körülmény, hogy a papi járandóság a canonica visitatióban telkek után szabályoztatott, még magában véve nem elegendő arra, hogy az a járandóság dologi tehernek tekintessék. A bemutatott canonica visitatio tartalmánál fogva sem terjed rendeltetésén tul, nevezetesen nem foglal magában valamely, a politikai község részéről is mkötött kivételes szerzó'dést, a menynyiben az abban eló'forduló Communitas kitétel alatt a politikai község nem érthető. Az a körülmény, hogy alp. a kérdéses papi járandóságot eddig telj esitette, a követelés mállapitására alapul annál kevésbé szolgálhat, mert felp. nem is állítja azt. hogy alp. a kötelezettséget kifejezetten elvállalalva elégítette ki egyideig a papi járandóságot. — Curia: Előre bocsáttatik, hogy felp. abbeli jogát, hogy a plébániát képviselje, a megyés püspök megbízásával nem mutatta ki; ennek azonban, tekintve, hogy lejárt javadalmazását saját személyé' ben is követelheti, jelen esetben más következménye nem lehet, mint hogy ezen perben csak a felp. lelkész saját személye és alp. közti jogviszony szabályoztatik. Megjegyeztetik továbbá, miszerint annak a megállapítására, hogy a canonica visitatióban emiitett communitas kitétel alatt a politikai község nem érthető, adat egyáltalán nem merült fel; de a vonatkozó mkülömböztetés egyébként is közömbös, mert az említett okiratban a község terhére kiszolgáltatási kötelezettség nem állapittatik meg. Ezeknek előre bocsátásával a másodbiróság Ítélete egyebekben mfelelő indokainál hagyatott helyben. (94. szept. 26. 6158/94.) VI. Szolgalom. a) Irodalom. Katona Mór: A telki szolgalom birtokának megszerzéséről. J. K. 1896. 89. Katona Mór: Adalék a szolgalmi joghoz. J. 1896. 89. 1896. 116. Katona Mór: Egy curiai határozat birálata. J. K. Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. VII. 7
