Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

92 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi bizonyítani, a két eskü szövegébe felvett körülmények azonban nem erre, törvény. hanem arra vonatkoznak, h. alp. nem C. alattiban felsorolt árukat ren346, 347. §§.áélte meg és h. szóbelileg mily feltételek lettek megállapítva, már pedig Rendelkezésre a fent jelzett állítás bizonyítása nélkül ténynek kellett elfogadni azt, h. bocsátás. a C. alatti jegyzék aláírásakor jelen alakjában volt kitöltve, de alp elő sem adta, h. miféle más árukat rendelt meg. Ily körülmények között alp.-t a kereseti tőkére a kereset beadásától fp.-t millető késedelmi kamatának és mint pervesztest, a prdts. 251 §-a alapján a pernek és a sikeres fellebbezésnek költségében feltétlenül kell elmarasztalni, mert alp.-nek abból az előadásából, b. megállapodás szerint a vételár fele az áru átvételétől 30 nap alatt, a másik fele pedig 4 havi lejáratú váltóval volt fizetendő, kétségtelen, b. egyszerű vételügylet jött létre, mert alp.. D. E. a.-i levelei szerint az árak átvételét még azoknak elküldése előtt kifejezetten megtagadta, illetve fp.-t felhívta, h. az árut el ne küldje, mert alp.-nek ez a ténye egyoldalit elállást foglal magában, a mihez alp.-nek joga nem volt, mert alp. nem vonta kétségbe, h. a B., illetve A. alatti számlában foglalt áru felp.nél tényleg alp. rendelkezésére áll és mert felp.-nek joga volt a D. E. alatti tilalom folytán az árut el nem küldeni, hanem alp. rendelkezésére mayánál megőrizni s végül mert alp. nem is állítja, h. felp. az ügylettől a maga részéről is elállott volna. — Curia: Hbagyja. (1893. június 7-én. 987.) 1550. Bp. tábla : Ind. : Fp. a kereseti összeget, mint az általa alp. czégtól mrendelt szesznek előre kifizetett vételárát azon az alapon követeli vissza alp. czégtől, mert ez a szesz megküldésekor annak a kikötöttnél magasabb vételárban számítása miatt tett kifogás folytán a szesznek visszavétele mellett kijelentette, h. a kifizetett vételárt fp.-nek visszaadja, tehát az ügylettől ellátott. Minthogy az árunak rendelkezésre bocsátásával és az ügylettől való elállására a ker. törv. 347. 348. §-ai értelmében a vevő csak akkor jogosult, ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel; az azonban, h. az eladó a kikötöttnél magasabb vételárt számit, vevőnek nem ad jogot arra, h. az ügylettől elálhasson, hanem esak arra, h, a kikötöttnél nagyobb vételár mfizetését mtagadhassa, vagy ha azt már kifizette, a kikötöttél mhaladö vételárt visszakövetelhesse; fp. ki a kereseti előadása szerint alp.-el vételi ügyletet kötött : az ennek folytán kifizetett vételárnak egészben visszakövetelésére csak abban az esetben van jogosítva ha az ügylet mint keresetében állítja — kölcsönös megegyezéssel felbontatott. Tekintve azonban h. fp. alp. czég tagadásával szemben nem bizonyította, hogy alp. czég az ügylettől elállását kijelentette és a kifizetett vételár visszaadását igérte volna, de az alp. czég által beismert az a körülmény sem szolgált erre bizonyítékul, h. a szesz jelenlegi alp. birtokában van, mert fp. maga bei. merte, h. alp. czég a szeszt a vételár kifizetésének napján neki megkülJötte, M. János saját tanujának vallomása szerint pedig a szesz azért vétetett vissza, mivel annak átvételét fp. mtagadta s igy az, h. az előre kifizetett vétek'rnak ellenértékét a szeszt megnem kapta, saját jogosulatlan tényének következménye : fp.-nek az általa előre kifizetett vételárnak egészhen leendő visszafizetésére irányuló keresete jogos alappal nem bir. De nem kötelezhető alp. czég a fp. által kifizetett vételár egy részének visszafizetésére se : mert felperes azt, hogy a D. alatti levelet aláirta, nem tagadta ; ezen levél szerint pedig azt az időt megelőzőleg néhány n ppal (18r9. június 22-én), mikor a keresetileg visszakövetelt vételárt kifizeti e és alp. czég a