Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI T< >K Y ÉN Y. 93 szeszt küldötte az ár mhatározása nélkül alp. czégnél feltétlen megrendelést Kereskedelmi tett szeszre ; azt pedig, h. a D. alatti más, és nem a kifizetett szeszre ve- törvény, natkozó mrendelés felp. nem tagadni, hanem bizonyítani tartozott volna; 346., 347. §§. azonban nem bizonyította, mert a D. alatti levélben tett és a kifizetett Rendelkezésre szeszre vonatkozónak tekintendő mrendeléssel szemben fp.-nek a per folya- bocsátás. mán felhozott és egymással különben is ellenmondásban álló az az állitása, h. ő azt a szeszt, melynek kifizetett vételárát visszaköveteli, telefon utján, illetve F. Ede alp.-i alkalmazottnál szóbelileg azzal a feltétellel tette meg, h. az oly árban számittassék, minőben azt S. Ignácz gyára szállítja, figyelembe nem vehető ; mivel egyfelől a telefon utján állított megrendelésről a fp. által felhívott M. János tanú közvetlen tudomással nem bír, felp, pedig egyéb bizonyítékot fel nem hozott; másfelől pedig fp. ugyanezen tanú vallomása szerint F. Ede előtt az alperes czég által kiállított számlára eszközölt fizetése teljesítésekor, tehát a tett mrendelésnek alp. czég által elfogadása és így az ügylet létrejötte után jelentette ki, h. alp.-től csakis előnyös ár mellet veend szeszt ; a F. Ede. előtt tett kijelentés azonban és az akkor kötött feltétel, miután a már mkötött ügylet feltételein egyoldalulag egyik szerződő fél sem változtatliat, joghatálylyal nem bír; mert fp. a C. alatti számlájának eredetijéből, a melyre F. Ede kezéhez a fizetést teljesítette, arról, h. a szesz mily árban van számítva, tudomást szerezvén, a felszámított vételár ellen annak kifizetése után kifogást nem tehet és a már kifizetett vételárt részben sem követelheti vissza és pedig annál kevésbbé, niert a XB. alatti tőzsdei névjegyzékben és a XB. 2. alatti számlában jegyzett szesznek az alp. czég által eladott szeszszel azonos minősége alp. tagadásával szemben bizonyítva nem lévén, az sem tekinthető bizonyítottnak, h. az alp. által eladott szesz a feszámított és fp. által kifizetett vételárt meg nem éri. (91. desz. 17. 2134.) — Curia: Hhagyja. (93. szept 14,240.) 1551. Bp. VII. ker. jbság : Felp.-t keresetével elutasítja. Ind. : Alp. a mrendelt és átvett áru ellen minőségi kifogást emelt. Az áru ugyanis az egészségre ártalmas és élvezhetlen lévén, annak megállapítása után hatóságilag elkoboztatott. Vájjon a hatóságilag eszközölt elkobzás helyes alapon történt-e, ennek felülbírálásába a bíróság nem bocsátkozhatik s ha ez való, a kereskedelmi jog szempontjából olyannak tekinti az árut, mint a törvényi kellékeknek meg nem felelőt, ehhez képest, ha erről a vevő az eladótértesiti, az áru mint kifogásolt rendelkezésére bocsátottaknak tekintendő s a vevő jogosított az ügylettől elállani. Alp. a 2"'. alattival igazolta, hogy az 1888. évi aug. 23-án érkezett áru, 1888. évi decz. lÜ-én megejtett szakértői vizsgálat alapján, hatóságilag elkoboztatott; igazolta a 4-/. alattival, h. felp.-t az áru hatósági zár alá vételéről és a szakértői mvizsgálás eredményéről 1888. évi decz. hó 11-én, tehát kellő időben értesítette ; ehhez képest az ekként rendelkezésre bocsátott és a törvényes kellékeknek meg nem felelő áru vételárát felp. nem követelheti s ezt czélzó keresetével felp.-t feltétlenül elutasítani kellett. A felp. által csatolt C. alatti igazolványt a bíróság figyelembe nem vehette, mert ebben az 1887. évben mviszgált szeszárukról van szó, az alp.-i áruk pedig 1888. évben lettek felp. által mküldve, s így a C. alattiból az, h. az alp.-nek küldött áru is olyan jó volt, éppen nem következtethető. A 27. alattival s a tanuknak 6*/. alatti felmutatása mellett történt vallomásával be van bizonyítva, hogy a hatóságilag történt vizsgálat és elkobzás a felp. által elküldött áruval történt; s így felp.-nek az ugyanazonosság tekin-