Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

90 KERESKEDELM1 TÖ RVÉN V. Kereskedelmi ni és ugyanott a fp.-nek rendelkezésére bocsátani és miután azt felp. sem törvény. vonta kétségbe, h. az árpa kifogásolását és annak rendelkezésére bocsá346., 347 tását alp., a Váczon történt átvétel után, késedelem nélkül teljesitette. az Rendelkezésre a felp. irányában joghatályosnak tartandó. Nem volt figyelembe vehető bocsátás, felp.-nek az az ellenvetése, h. alp. az ő magtárhelyiségében készletben levő azt az árpát vévén meg, a melyet megelőzőleg mtekintett, ugyanazt, minőségi hiány miatt utóbb nem kifogásolhatta, azért, mert alp. az árpát nem annak fajbeli minősége, hanem a dohosság folytán előálott romlottsága miatt kifog'ásolta s igy felp. bebizonyítani tartozott volna azt alp. tagadásával szemben, h. az árpának dohossága annak alp részéről történt mtekintésénél annyira nyilvánvaló volt, h. ennélfogva a felek szándéka már dohos árpa mvételére irányult ; felp. azonban ezt nemcsak h. be nem bizonyította, hanem ellenkezőleg a per rendén maga vitatta azt, h. az átadáskor az árpa nem volt dohos, a miből ismét kétségtelen az, h. alp. nem vásárolván dobos árpát, felp. dohtól mentes árpát tartozott átadni. Az a'p. által joghatályos módon történt kifogásolás és rendelkezésre bocsátás következtében az árpának szerződésszerű minősége tekintetében fp -re háramlik a bizonyítás terhe. Az alp. részéről a K. T. 347. §-a alapján kérelmezett előleges birói szemlénél kihallgatott mindhárom szakértőnek egybehangzó véleményével azonban megállapittatott a szállított árpának nyirkossága és dohossága, valamint az is, h. az árpának akkor észlelt, romlottsága nem állhatott elő annak a bugyi-teleki magtárhelyiségben történt átadásától a Váczra történt elszállításához szükségellető időtartanión belől. A szakértőknek ily irányú véleményével szemben az ellenkezőre nem képezhet alkalmas bizonyítékot a felp. által felhívott és nem is kellő szakértelemmel bíró tanuknak vallomása, minélfogva a tanúkihallgatás, mint eredményre nem vezethető, helyesen lett mellőzve. Az előleges birói szemlénél szakértői vizsgálat tárgyává tett árpának, a felp. által a fuvarosoknak átadott árpával való azonossága ellen felp. részéről felhozott kifogás figyelembe nem jöhet, mert az ugyanazonosság kellően ki van mutatva a 4. és 5. alattiakkal. A fent előadottakra tekintettel, tehát alp. a nem szerződésszerű, hanem romlott minőségű árpának átvételét mtagadni jogosítva lévén, annak felp.-nek rendelkezésére bocsátása folytán a vételárt sem köteles felp»-nek megfizetni; ennélfogva miután alp. a szakértők véleménye szerint romlásának kitett árut a K. T. 347. §-a szerint a felp. rovására nyilvánosan eladatni szintén jogosítva volt, felp. a szállított árunak, annak elárvereztetésével befolyt árából részére kiutalt összeggel nem fedezett vételára iránt indított keresetével el volt utasítandó. El Volt utasítandó felp. keresetével annyiban is, a mennyiben az árpa elszállítására alp. által küldött üres zsákok szállítási és az árpának a vasúti állomáshoz teljesített fuvaroztatása dijának mtéritését igényli, mert habár ezen kiadásokat a felp. az alp. mbizásából tette, mindazonáltal is, miután azok szintén az ő szerződésszegése folytán teljesedésbe nem ment vételi ügyletből kifolyólag merültek fel, szerződésszegése folytán pedig alp.-nek a K. T. 272. §. szerint teljes kártérítéssel tartozik, ezen kiadásainak mtéritését alp.-tői nem követelheti. A rendelkezésre bocsátás jogosultsága folytán helyt kellett adni az alp. viszorkeresetének, a mennyiben az a kereseti vételi ügyletből kifolyólag saját jogának fentartása és érvényesítése czéljából felmerült és általa 143 frt