Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 85 ben tényleg mégis valamit fizetett, sem ez a cselekménj'e, sem a szál- Kereskedelmi litmány átvétele a kötlevélben biztosított azt a jogát, h. a vételár teljes törvény, kifizetése előtt annak helyességéről a kötlevélben meghatározott módon 345. §. meggyőződést szerezhessen, el nem enyésztethette. (92. decz. 16. 7341) Az átvételre 1542. Bp. VII. ker. jbság : Fel] ), keresetével elutasittatik. Ind.: Felp. való kötelezettkeresetét áruk vételára iránt inditotta ; alp. beismerte a követelés fennállá- ség. sát, de időelőttinek kérte felp. keresetét kimondani, miután ő mindig 6 havi hitelre vásárolt s ennek mfelelőleg az A) alatti 1. tételében foglalt 165 irtot már kifizette, mely összeggel felp. keresetét le is szállította. Felp. beismerte ugyan, h. a vásárlás hitelre történt, de azt állitá, h. nem nyilt hitelre, hanem ellenértékül alp. ama váltót lett volna köteles elfogadni, melyet felp. hozzá küldött. De tekintve, h. nem igazolta felp , h. alp. mtagadta volna a váltó aláírását s továbbá nem tagadta, h. mbizottja, ki a váltót alp.-hez vitte, alp. ajánlatát mhallgatva, egyszerűen eltávozott, a mint azt alp állította, tekintve továbbá, h. ezen körülmények folytán felp.-nek kellett volna az állandó üzleti összeköttetésnél fogva a váltó aláírására alp.-t újból felhívni s kijelenteni, h. alp. ajánlatát el nem fogadja s a váltó aláírását kívánja, ennélfogva felp -nek még nem volt joga 1890. évi okt. 13-án perelni s ezért keresete mint időelőtti volt elutasítandó. — Bp. tábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét mváltoztatja, felp. kereseti követelését már most érvényesíthetőnek kimondja s az elsőbiróságot utasítja, h. a jelen ítélet jogerőre emelkedése után hozzon a per érdemére vonatkozó uj ítéletet. Ind.: Alp. saját előadása szerint felp.-nél hat havi váltóhitelre, nem pedig nyilt hitelre vásárolt. Minth. pedig a váltóhitel fogalmából önkényt következik, h. az adósnak engedélyezett fizetési határidőnek mfelelö lejáratú váltót adjon, ennélfogva kétségtelen, h. az emiitett feltétel nem teljesítése esetén a hitelező jogosítva van követelését, a menynyiben az a törvény értelmében különben lejárt, tekintet nélkül a feltételesen engedett fizetési haladékra, azonnal érvényesíteni. Tekintve már mos*, h. a K. T. 345. §-a szeriut a vételár, más megállapodás vagy kereskedelmi szokás nem létében, az áru átadásakor fizetendő, tek., h. alp. maga is beismeri, h. azok az áruk, melyeknek vételárát felp. keresetében követeli, a kereset beadásakor neki már átadva voltak s h. felp. az azok vételáráról kiállított váltót neki elfogadás végett be is mutatta, de ő a váltót azért, mert abban a kereseti követelésen kivül még más követelést is befoglaltatni kivánt, alá nem irta: tekintve, hogy alperes, ki maga sem vitatja azt, hogy a bemutatott váltó a létrejött megállapodásnak bármely tekintetben nem felelt volna meg, annak aláírását attól függővé tenni, hogy abba más követelés is foglaltassák, jogosítva nem volt, felperes pedig, ki a váltó bemutatásával a maga részéről kötelezettségének megfelelt, többé arra. vájjon az alperes által kivánt és felperes küldönczével közölt feltételt elfogadja-e vagy sem, nyilatkozni nem tartozott, hanem alp. ellen, ki a váltó feltétlen aláírását mtagadta s ekként a vételárról felp.-nek váltót nem adva, a hitelezés feltételét nem teljesiiette, követelését lejártnak tekinteni s azt per utján érve'mjesiteni jogosítva lett, keresete tehát nem időelőtti: az elsőbiróság Ítéletének mváltoztatásával a kereseti követelést már most érvényesíthetőnek kimondani s ennek következtében az elsőbiróságot, mely a keresetet érdemileg el nem bírálta, hanem felp.-t azzal csak időelőttiség okából utasította el, a per érdemé-