Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

84 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi szállítóiéi-elet alp.-nek bemutatja, felp. eleget nem tett, illetve a szállítólevelet törvény. csupán az utolsó tárgyaláson mutatta be. Felp. tagadta, h. a kereseti trágya 345. §. a 27. alattiban emiitett trágya egy részét képezné, állitván, h. amaz iránt Az átvételre külön vételi ügylet jött létre a 2"/. alattitól függetlenül. Ez a perdöntő kérvalókötelezett- dés. Ámde mivel a 2-/- alatti a keresetbeli trágya szállítása előtt jött létre, st'g. a vélelem a mellett áll fenn, b. a szállitás a 2'/. alapján történt, minek ellenkezőjét felp.-nek bizonyitania nem sikerült, sőt azon körülmény, b. felp. az általa csupán egy izben szállitott trágya 720 frtnyi árából felvett 800 irtot a 2'/. a. okiraton nyugtázta, azt igazolja, b. a keresetbeli trágya átvétele iránt megegyezés, s a részfizetés alkalmával a felek egyező akarata az volt, b. a keresetbeli trágya a 2"/. a. okirat szerint szállitottnak tekintessék. Ezekkel szemben a felhozott összes körülmények a per eldöntésére befolyással nem birnak, miért is a kereset időelőttinek tekintendő s a fenti ítélet volt hozandó. — Bp. tábla: Az e.-biróság Ítéletét megváltoztatja s alp.-t 45 frt perköltségnek felp. részére leendő megfizetésére itéli. Ind. : A 2. sz. alatt csatolt kötlevélben nincsen megállapítva az, h. az abban foglalt 4—5 hajó trágyarakomány szállításáért a vételár mikor fizetendő és csak az állapíttatott meg, h. az elszámolás a hivatalos hajólevél és a gyártól kiállított szállítólevél alapján fog megtörténni. Ez a megállapodás azonban a jelen esetre nem alkalmazható, mert az alp. beismerte azt, h. az első hajószállitmányt, a mely 4000 mm. súlyúnak jeleztetett, átvétette, sőt annak ára fejében 300 frt részletfizetést is teljesített és igy erre az első szállítmányra nézve külön elszámolásnak szüksége fenn nem forgott. A szállítmány súlya ellen tett alp.-i kifogás tekintetbe nem jöhet, mert azt, h. a szállitott trágya nem tett ki 4000 mm.-t, és h. mennyivel volt az kevesebb, azt alp. nem bizonyította és E. Mihály tanú is csak azt vallja, h. midőn alp. megbízásából a szállitott trágyát átvette, csak minden 10 vagy 20-ik szekér trágyát mérte meg, ebből pedig nem lehet megállapítani azt, h. tényleg mennyi hiányzott a trágyából. Fizetési módozat tehát megállapítva nem lévén, arra nézve irányadóul az általános szabályok szolgálnak, a melyek szerint a vételár a vétel tárgyának átadása és átvételekor fizetendő. Minth. pedig alp. elismerte azt, h. a trágya vételárából a kereset beadása előtt még 420 frt fizetetlen volt, és ezt az összeget alp. csakis a kereset vétele után fizette le a felp. részére, ennélfogva a kereset jogosan inditatván, a késedelmezéssel okozott perköltséget alp. a felp.-nek megtéríteni tartozik. (92. máj. 16. 3164o.J — Curia : A m.-biróság ítélete megváltoztattatik s az e.-biróság ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva és azért, mert felp.-nek az a kifogása, h. a keresetben említett hajórakomány trágyát nem a 2' . a. felmutatott kötlevél alapján szállította, annál is inkáb elvetendő volt, mivel felp. maga is beismerte, h. ezen hajórakományon kívül az 1890. év őszén alp.-nek más trágyát egyáltalán nem szállitott, sőt éppen az alp. részéről teljesített részfizetéseket ugyancsak magán a kötlevélben mint az első hajószállitmány vételárát nyugtatványozta, minth. az idézett kötlevélben világosan kitéve van, h. a vételár kifizetése csak a hivatalos hajólevél és gyári szállítólevél felmutatása, illetve a szállitott mennyiségnek ily módon történt igazolása és ennek alapján eszközölt elszámolás után követelhető, felp. pedig maga is beismeri, h. a kereset beadása előtt ahp.-nek sem a vonatkozó hajólevelet, sem a szállítólevelet fel nem mutatta, kétségtelen, h. a kötlevél értelmében alp. a kereset beadásakor még fizetni nem tartozott, s a mennyi-