Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDÉLMI TÖRVÉNY. 81 tőkének, ez összeg- után az 1887. szept. 2g-től járó 6% kamatnak felp. Kereskedelmi részére való mfizetésére alp. köteleztetik. Fp. kereseti kérelmének ama törvény, részével, h. alp. a kereseti követelésből 8 frt 14 és fél krt meghaladó 345. §. részének megfizetésére is köteleztessék, elutasittatik. Ind. : Alp. beismeri, Az átvételre h. fp.-nél a C. alatti levéllel az ott részletezett árukat mrendelte, nem való kötelezetttagadja azt sem, h. az áruk fp. által a mrendelésnek mfelelően az ott ki- ség. tüntetett mennyiségben lettek kiszolgáltatva és hogy azokat kézhez vette. Ezek szerint a mrendelés és átvétel igazolva lévén, az árfelszámitás helyessége ellen most már alp. jogszerű kifogást azért nem tehet, mert nem is állítja, h. az áruk kézhez vétele alkalmával az árfelszámitást kifő g ásolta, vag'y h. felp. az áruk értékét akkor az A. alatti felszámitástól eltérőleg, vagy nem a szokásos áraknak mfelelőleg állapitotta meg, de nem állítja azt sem, h. a felszámított vételár a fp.-nél szokásos áraktól egyáltalán különböző volna; továbbá mert kereskedőnél a vételár külön megemlítése nélkül eszközölt megrendelésnél a vonatkozó árukra nézve a megrendelés idejében szokásos árak a megrendelő által feltétlenül elfogadottnak s a megrendelés a szokásos árban tettnek tartandó. Ily körülmények között felek a vételárra megegyezőknek lévén tekintendők, alp. a minőség és mennyiség tekintetében kifejezetten nem kifogásolt kereseti áru felszámított egész vételárának mfizetésére kötelezendő lenne. Ennek daczára a kereseti követelés keresetileg kitett összegének megállapítása mellett azon összegből alp. csak 45°/0-ának fizetésére volt kötelezhető, mivel fp. beismerte, h. kereseti követelése még abból az időből származik, mikor alp. ellen a kényszeregyezség folytán megszüntetett csődeljárás folyamatba téve nem volt s így a kényszeregyezség joghatálya, a melynek folytán alp. tartozása 48°/0-át meghaladó részének fizetése alul felszabadult, a csődtörvény 224. §-a értelmében ezen követelésre is kiterjed. — Curia: A m.-bíróság neheztelt ítélete egyebekben hhagyatik, ellenben az a rendelkezése, mely szerint alp. a marasztalási összegnek fizetésére vhajtás terhével köteleztetett, mellőztetik s e helyett alj), a marasztalási összegeknek 8 nap alatt leendő fizetésére a csődtörvény 226. §-ában foglalt jogkövetkezmény mellett köteleztetik.Ind.: A m.-biróságnak ítélete a követelés megállapítására, ugy alp.-nek a kényszeregyezségben elfogadott hányaderejéig való marasztalására a benne felhozott indokok alapján hagyatott helyben A vhajtás terhével való marasztalás azonban mellőzendő volt, mert a kényszeregyezségnek a be nem jelentett követelésre is kiterjedő hatályánál fogva a csődtörvény 226. §-a első tétele értelmiben abban az esetben, ha a közadós az eggezségileg elvállalt kötelezettségeinek eleget nem tesz, a hitelezőnek nem végrehajtáshoz, hanem a csőd újból megnyitásának kérelmezéséhez van joga. jelen esetben is tehát, ha alp. a marasztalási összeget 8 nap alatt, mely idő a kényszercgyezségben megállapított időt helyettesíti, ki nem fizeti fp.-nek a fent idézett törvényszakaszban foglalt jogot lehet igénybe venni. (1392. márcz. 30. 891.) 1540. Bp. I V. ker. jbiróság : Fp. keresetével elutasittatik. Ind. : Fp. beismerte, h. azon árukat, melyek vételárát követeli, alp.-nek el nem küldte s igya maga részéről a vételi szerződéstnemteljesitette, ezért teljesítést alp.től sem követelhet. Miért is a fenti ítélet volt hozandó. (90. nov. 19. 29245.) Bp. tábla : Az e.-biróság ítéletét mváltoztatja s kötelezi alp.-t, h. 34 frt 23 kr. tőkét, ennek 1890. évi július 4-től járó 6% kamatait, az A. a. felsorolt Márkus. Fdsőbirósági határozatok I. kiad. V 6