Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 557 ben egy bizonyos olvasó közönségre számot tartó lapnak a politikai eszmék Sajtótörvény. fejlesztésében való komolyabb iránya, az izgató tulkapásoktól való tartóz- Sajtórendőri kodása s ildomosabb hangja iránt egyrészről, másrészről pedig a sajtó utján vétség, netán elkövetendő bűncselekmények esetére már eleve némi biztosíték nyertessék. (Biztosíték.) Ekként sem a törvény szavait, sem pedig annak czéljait tekintve, vádlottak terhére a sajtóvétség megállapitható nem lévén : a tábla a törvényszék felmentő Ítéletét hhagyta. (1892. okt. 4. 2461.) — Curia: Az itélő tábla Ítélete indokainál fogva hhagyatik. (1893. január 10. 1892. évi 11716.) Sajtó el jártás.* ** (1867. máj. 17. I. M. rend. — 1867. jul. 25. 307. sz. I. M. rend.) 2253. Hírlapban való abbeli fenyegetés, h. ha az adós nem fizet, ki fog tétetni a neve és a fenyegetés beváltása: a sajtóbiróság hatáskörébe tartozó cselekményt képez. (92. nov. 20. 3656.) 2254. Curia: A tvszéki kereskedelmi ülnök nem tekinthető oly bírónak, 7. §. a ki esküdtszéki képességgel nem birna; az állandó bírósággal szemben a polg. törv. rendtartás szerint érdekeltség czimén csak korlátok között érvényesítő kifogásolási jog pedig az esküdtekkel szemben megengedett feltétlen visszavetési jog keretén kívül nem érvényestliető .(1893. szept. 5. 6758) 2255. Curia : 1867. évi május 17-én 307. sz. a. kelt igazságügy- 16. §. ministeri rendelet 16. §-a szerint a sajtóvétségek bejelentésének — az akkori bírósági szervezethez képest — mindig a bünvizsgáló bírónál kellett történnie ; minthogy azonban időközben a kir. bíróságok szervezésekor az esküdtszéki bíráskodás a kir tvszékekre ruházatott, nem forog fenn többé indok arra, h. az illetékes sajtóbiróságnál kelllő időben beadott feljelentés visszautasitassék. (93. jan. 31. 469.) 225G. Curia: A magánvádló vádjának visszavonása esetén az 1867. 4i. §. évi okt. 1-én 733. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 5. és 6. pontjának egybevetett értelme és gyakorlat (7. sz. döntv.) szerint a vádlottnak okozott költségeket mteriteni tartozik. Dr. H. M. magánvádlónak e kötelezettsége nem szűnt meg az által, h. visszavonó kérvényéhez a vádlott is hozzá* A tajtóeljárásban megengedett semmiségi paanszoknak kizárólagos bírósága a m. k. Curia lévőn : az ezen czim alatt közölt határozatok kivétel nélkül curiaiak, miért is ennek különös megjelölése fölöslegesnek látszott. — Az egyes semmiségi okok szigorú különválasztása tér kímélése okából lehetetlen lévén: azokat a tárgymutató (VI. kötet) fogj A a legnagyobb részletességgel megjelölni. A jogforrásokkat 1. a kötet elején. ** A bűnvádi eljárás cziménél közölt irodalmi utalásokon kivül lásd még : Báttaeteki Lajos: Esküdtszék. Ü L. ií-91. 2í. — Oüntktr Ant.: Az esküdtek verdiktje. Ú. L, 1887. 3.1—35 — Illés Kar. : Bűnvádi esküdtszék. Ü. L. 1890. 3Í-33.