Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

552 BŰNVÁDI ELJÁRÁS. Jövedéki kihá- szám." Kelt Debreczenben, 1892. nov. 24. Hiteles. 1892. decz. 1. a III. gások. (büntető) tanács ülésében. (Határozattár 4. sz.) 2243. Debreczeni tábla : Az ország határán belül, oly vidékről, ahol az ottani lakosoknak só kedvezményezett áron adatik, a sónak oly vidékre való bevitele, a hol a só csak rendes eladási ár mellett adatik — habár az ekként bevitt só nem is árusittatott el, — a pénzügyi törvények és szabások hivatalos összeállításának X. füzete 13. §. b) pontjába ütköző sócsempészet által elkövetett jövedéki kihágást képez. Ind. : Habár az 1890. évi pénzügyi tv.-ek és szabályok hivatalos összeállításának X. füzete 43. §. b) pontja szerint sócsempészeti kihágást az követ el, a ki a sót az ország határain belül oly vidékről, hol az ottani lakosoknak a só kedvezményes áron adatik, oly vidékre viszi és árusítja el, a hol a só csak teljes eladási ár mellett kapható ; mindamellett tek. arra, h. az emiitett törvények és szabályok IX. és X. fejezetében az hangsulyoztatik, h. sót kedvezményes ár mellett csak az ott felsorolt megyék és vidékek lakói s ezek is kizárólag saját szükségletre szerezhetnek; tek. továbbá, h. ugyancsak a pénzügyi törvények és szabályok hivatalos öszszeállitásának X. füzete 42. §. értelmében sósikkasztás miatt már az is büntetendő, ki a saját használatra kedvezményezett áron kapott sót oly egyénnek adja el, kinek ily ár mellett sóra igénye nincsen : a törvény emez intézkedéseiből kétségtelen, h. az 1890. évi pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállításának X. füzete 43. §. b) pontjába ütköző kihágás tényálladékában a „viszi" és „árusítja" szavaknak egymástól egészen független és önálló jelentősége van oly értelemben, h. a kedvezményezett árban szerzett sónak, ily eladási árban nem részesülő vidékre való bevitele vagy árusítása a nélkül, h. a bevitelnek árusítással, vagy mforditva, az árusításnak a bevitellel kellene kapcsolatban jelentkeznie, mindegyik már önmagában megállapítja a sócsempészet jövedéki kihágását. Miért is ki kellett mondani, h. az ország határán belül oly vidékről, a hol az ottani lakosoknak kedvezményezett áron adatik, a sónak oly vidékre való bevitele, a hol a só csak rendes eladási ár mellett adatik : habár az ekként bevitt só nem is árusittatott el, a pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállításának X. füzete 43. §. b) pontjába ütköző sócsempészet által elkövetett jövedéki kihágást képez. Kelt Debreczenben, 1893. jan. 26. Hiteles. 1893. febr. 3 , a III. (büntető) tanács ülésén. (Határozattár 5. sz.) 2244. Győri tábla : A kir. tábla a tvszók Ítéletének vádlottat felmentő részét hhagyta, mert vádlott terhére a kincstár mröviditésére irányult szándékot nem találta megállapíthatónak, s ezért elfogadta a tvszék ítéletének idevonatkozó indokait. Az ítéletnek azt a részét azonban, melylyel a vádlott terhére a szeszadó ellen elkövetett szabálytalanság megállapittatott, s esetleg szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatandó 5 frt pénzbüntetés kiszabatott, hatályon kivül helyezte, s az ügyiratokat az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz a következő indokból rendelte áttétetni. Az érvényben levő pénzügyi törvények szerint ugyanis, és pedig ugy a közadók kezeléséről szóló 18H3 : XLIV. t.-czikk, mely általános intézkedéseket tartalmaz, mint a speciális adótörvények rendelkezése szerint a bíráskodást az 1871 ; LXVI. t.-czikkben meghatározott bíróságok csakis akkor gyakorolhatják, ha a kincstár megká-