Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 553 rositására irányult, szóval nagyobb jövedéki kihágás forog fenn. így Jövedéki kiháaz 1883 : XLIV. t.-czikk 100. §-ának 5. bekezdése elrendeli határo- gások. zottan, hogy azon cselekmények fenyitendők bűnvádi eljárás utján, a melyek a kincstár megkárosítására irányozvák, a törvény 106. §-a pedig világosan kijelöli a bíróságoknak jövedéki kihágási ügyekben való ha'áskörét, midőn elrendeli, hogy „a pénzügyi bíráskodással felruházott elsőfolyamodásu törvényszék minden egyes esetben a felett határoz : van-e a fenforgó kihágási ügyben az államkincstár mröviditését czélzó szándék ? Ha ilyen meg nem állapitható, a felet a btés alól felmenti. Minth. pedig a kisebb jövedéki kihágások és szabálytalanságok nem bűnvádi eljárás utján fenyitendők, s minth. a hivatkozott törvény mjelöli bíróságok hatáskörének határát ama már idézett rendelkezéssel, h. a károsításra irányzott szándék meg nem állapitható, a fél a büntetés alól felmentendő : mindezekből a törvény szavait tartva szem előtt, azon következtetés vonandó le, h. a pénzügyi bíráskodással felruházott első folyamodása törvényszékek hatáskörén tul is esik kisebb jövedéki kihágás, vagy szabálytalanságoknak a fél terhére való meg állapítása s büntetéssel való sujtása, mert ha a bíróság állapítja meg a kisebb jövedéki kihágást és büntetései, ugy az már bűnvádi uton nyer mfenyitést, a mi a törvény rendelkezésévél ellentétben áll, és pedig annál inkább, mert sem a törvény szavai, sem annak szelleméből arra következtetés nem vonható, h. a kisebb jövedéki kikágások és szabálytalanságok bűnvádi uton is mtorlást nyerhetnének. De ez határozottan ellenkeznék a pénzügyi jog czélzataival, s nem volna egyébb mint a különböző hatalmi körök meg nem engedhető egyesítése. Kisebb jövedéki kihágások és szabálytalanságok ugyanis a pénzügyi törvények egész vonalán határozottan és élesen elkülönülnek, a nagyobb jövedéki kihágásoktól az által, h. ismérvüket a kincstár mröviditésére irányuló szándék hiánya képezi; tényálladékukat pedig oly tények és mulasztások, melyek a pénzügyi igazgatás szabályos menetét s a különböző állami bevételforrások törvény szerinti kezelését, igazgatását és ellenőrzését veszélyeztetik. A nagyobb jövedéki kihágások az államot jogosult és törvény szerinti bevételeiben rövidítik meg, a kisebb jövedéki kihágások és szabálytalanságok pedig csak a fennálló kezelési szabályokat sértik, a nagyobb jövedéki kihágás károsít, a kisebb jövedéki kihágás csak veszélyeztet. Ebből az elvi különbségből kiindulva minth. a nagyobb jövedéki kihágás által az állam jövedelme szándékosan mrövidittetik, ez a vag}ron ellen irányult büntetendő cselekmény, mely a büntető birói hatalom érvényesülését vonja maga után, a kisebb jövedéki kihágás ellenben az állambevételek törvény szerinti igazgatását és ellenőrzését nehezítvén, a felügyeletet gyakorló igazgatási hatalmat készteti mtorló intézkedésre. Miután pedig a bíróságokat a pénz ügyigazgatási hatalom meg nem illeti, nem illetheti meg az ezen hatalmi körből folyó intézkedési jog sem. De nem csak ismérvük és tényálladékukbau különülnek el a kisebb jövedéki kihágások a nagyobb jövedéki kihágásoktól, hanem különbözik a büntetésük természete is. A kisebb jövedéki kihágásokra az adminisztratív hatáságok által megállapított pénzbüntetések és bíróságok szabadságvesztésbüntetésre csak kivételesen, t. i. akkor változtathatók át, ha ezt a fenforgó kihágásra vonatkozó törvény (például 1880 : XXVIII. t.-cz. 22. §) engedélyezőleg előírja, egyéb esetben nem: míg a nagyobb jövedéki kihágásoknál a pénzbüntetések legalább a fennálló