Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BŰNVÁDI ELJÁRÁS. 543 intézkedése, mely szerint az igazságszolgáltatás körül az állam közérde- Bűnvádi eljákét a bűnügyekben az ügyészség képviseli, az ügyészséget rendeli az rás. igazságszolgáltatás ama közegéül, melynek hivatása bűnügyekben a tör- Ügyész fölebvények helyes alkalmazása felett őrködni; habár az elsöbirósági Ítéletnekbézése a mnama rendelkezése, melylyel hivatalból üldözendő cselekmény elkövetésé- gánvádra vei terhelt vádlottakat eme vád alól felmentve, a felmerült tanudijak vi- (sértett fél) /Viselésére a sértett felet kötelezte, a jbiróságok előtti eljárást szabályozó előzendő hiin2265 80. sz. igazságügyministeri rendelet 108. §-ában foglalt intézkedés- cselekményeknek meg nem felel: mindazonáltal az ügyész az elsöbirósági itélet eme nél. rendelkezésében a panaszos mnyugodván, azt magára nézve sérelmesnek nem tekinti és mert a kizárólag magánjogi igényeket szabályozó emez Ítéleti rendelkezés az állam közérdekét semmiképp sem érintvén, a bűnügyekben azt képviselni hivatott ügyésznek a közvetlenül érdekelt panaszos mnyugvása daczára való közbelépését nem indokolja. Kelt Pécsett, 1894. évi jnn. 6-án. Hitelesíttetett Pécsett, 1894. évi jun. hó 12. napján. (Határozattár 1. sz.) 2224. Bp. tábla: A bűnvádi feljelentés elutasítását hhagyó másod- sértett fél bírósági végzésnek nem lehetvén súlyosabb joghatályt tulajdonitani (magánvádló) a két egybehangzólag felmentő ítéletnél, mi ellen további felebbezés- főlebbezése nek helye nincsen : a magánvádlónak az eljárás megszüntetését helybenhagyó m.-biróságt végzés ellen beadott felebbezése visszautasítandó. (92. máj. 2. 3472.) 2225—26. Bp. tábla : A vádlott védője a miatt jelentett be semmiségi panaszt, mert az a kérelme, h. a végtárgyalás kezdetén a kir. ügyész által előadott vádinditvány előterjesztésénél a tanuk eltávolíttassanak, hely nem adatott. Tek. azonban, h. tanuknak az előzetes vádinditvány előterjesztésénél jelenléte a fennálló bűnvádi eljárási szabályokba nem ütközik : tek., hogy ehhez képest a kir. tvszék az eljárás alakiságát meg nem sértette azzal, h. a tanuknak a jelzett alkalommal jelenlétét megengedte ; ez okból a vádlott védője részéről bejelentett semmiségi panasz elvetendő volt. (1893. évi márczius hó 14-én. 1584.) — Curia (vádlott, védője és a kir. ügyész felebbezésére): Helybenhagyja. (1893. évi május hó 17. 4063.) 2227—28. Curia: Tek., h. már ezen Curiának az 1881. évi május 27-én hozott 94. és 96. sz. döntvényei szerint is, a magyar állam területének egy részén még érvényben* álló 1853. évi osztr. bünt. prdtásnak a sértett vagy károsult fél felebbezési jogának kizárását tárgyazó határozatai csak annyiban nyilváníttattak hatályban levőknek, amennyiben ujabb törvény, vagy a jbiróság előtti büntető eljárást szabályozó miniszteri rendelet ellenkező vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmaz ; tek., h. a magyar BTK. életbeléptetése folytán az 1852. évi osztr. bprdtsnak a magánvádra üldözendő esetei is nagyobb kiterjedést nyertek. tek., h. a felebbezések korlátozására nézve az 1880: XXXVII. t.-cz. 45. §-ának, valamint az 1883. évi VI. t.-cz. eseteiben nem az osztr. bprtás szabványai, hanem az idézett hazai törvények az irányadók. tek., h. a jbiróság előtti büntető eljárást szabályozó 1880. évi miniszteri rendelet 25—30. §-ai szerint a hitalból üldözendő vétség vagy kihágás által jogaiban sértett fél is ezen cselekményeket nemcsak feljelentheti, de ha azt a kir. ügyész, vagy a kir. jbiróság elvetné, az ellen felebbezéssel élhet, s a felmentő Ítéletet