Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

356 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t.-CZ. lépes és minden utánjárása sikertelen maradt, kétségtelenül megállapítható, 281. §. h. vádlott lelki állapotának izgatottsága ezen egymásután következett eéemeErős fö'lindu- nyek és visszautasítások által a legerősebb felindulássá fokozódott s a halált lásban elköve- okozó lövéseket, ily lelki állapotban, előleges megfontolás nélkül intézte nejére. tett sz. ember- Bizonyítja ezt Szegszárdi Gy. tanúnak azon vallomása, h. midőn a másoölés. dik lövés után vádlottat kérdezte : mit cselekedett ? ez annyira izgatott volt, h. őt meg nem ismerte, holott egymással régóta ismerősök voltak ; bizonyítja továbbá Balázs Piri Félix rendőrnek azon vallomása, h. midőn nyomban a lövések után vádlottat letartóztatta, ez igen zavart volt s ugy látszott, h. nem volt teljesen eszénél ; támogatja ezen bizonyítékot Müller F. kereskedősegédnek azon vallomása is, h. midőn vádlott a revolvert vásárolta, igen zavart volt, s hogy ez még főnökének is feltűnt, ki azon megjegyzést tette a távozó vádlottra, h. „Pista bácsi olyan furcsa volt ma". Ezen adatokkal megállapítottnak kell tekinteni, h. vádlott a cselekmény elkövetése idejében annyira felindult lelki állapotban s oly erős felindulásban volt, mely a rögtöni elhatározásnál az ellentálló erőt gyengítette, s vádlottat a szenvedély hatalma alatt tartotta : ugyanazért a büntetés kiszabására nézve az alsóbb fokú bíróság által a BTK. 281. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott büntetés legkisebb mértéke helyesen alkalmaztatván, a kir. ítélő tábla ítélete az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva hhagyatik. (92. jun 3. 985.) 1880. Temesvári tábla: Vádlottat a BTK. 279. §-ába ütköző és a BTK. 281. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő ugyanezen szakasz szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek s ezért a mai naptól számítandó hat évi fegyházra itéli. Ezen változtatással a tvszék ítéletét egyebekben hhagyja. Ind. : Az eljárás adatai szerint vádlott és a megölt asszony mint tvtelen házasságban élt egyének közt a halált okozott cselekményt megelőzőleg féltékenykedés és a megölt asszony által a házból elvitt, illetve a megelőző estén is elvitetni megkísérelt ruhanemüek miatt, s ekként hűtlenség es károsítás okából ismételve összeszőlalkozás történt; sőt a vádlottnak, a megelőzött este tett szemrehányásai daczára a megölt asszony éjfél utáni két óra táján felkelvén, ismét ruhát csomagolt össze és ezzel távozni akart. Midőn pedig vádlott ezért mszólitotta, annak megezáfolva nem levő vizsgálati vallomása szerint ismét erősen veszekedtek ; ennek az ismételt összeszólalkozásnak a hatása alatt, vádlott, az időközben a kúthoz kiment asszony után, szintén kimenve, nagymérvű felingerelt állapotában ütötte fejbe a megöltet a kézhez vett baltával, és pedig oly erővel, h. vádlottnak saját vizsgálati előadása szerint a sértett nyomban holtan földre rogyott. Minth. ekként a kiemelt körülmények szerint vádlott cselekménye erős felindulásban keletkezett és rögtön is végre hajtott szándék folytán jött létre; minth. továbbá másfelől a bonezjegyzőkönyvben foglalt orvos szakértői vélemény szerint a halált okozott fejsérülések a koponyára nehéz eszközzel történt ismételt ütés következtében okoztattak, és ezek az ütések az előidézett halálos sérülések minőségére való tekintettel, kellett intéztetniök; minth. vádlott beszámítható állapotban volt, s ennélfogva a közönséges élet mindennapi tapasztalatánál fogva tudnia, előre látnia kellett, h. az olyan nehéz baltával — mint a milyennel ő intézte az ütéseket — nagy erővel ismételve intézett ütés rendszerint halált okoz ; mindezeknél fogva az