Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
BÜNTETŐTÖRVÉNY. 351 eszköz H. J.-né nyakának a kötéllel való megszorítása okozta a halált; 1878: V. t.-CZ. tekintve, li. ennek folytán vádlott ellen sem a BTK. 278. ij-ába ütköző ^79 §. gyilkosság, sem a 279. g-ában meghatározott szándékos emberölés bűn- Szándékos tette avagy a 306. §. alá eső halált okozó súlyos testi sértés büntette emberölés. nem állapitható meg a BTK. 96. vagy 95. §§. értelmébeni bűnhalmazatban, hanem egyedül a BTK. 232. §-ának 1. pontjában mhatározott erőszakos nemi közösülés a 65. §. szerinti kísérletének büntette állapitható meg, mely a BTK. 237. §-ának rendelkezése szerint életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. (93. márcz. 27. 1999.) 1S77. Rimaszombati tvszék: Id. K. J. berzétei lakos, községi csordás, 1891. évi jan. 4-én a reggeli órákban hazulról eltávozott, több marhatartó gazdához betért, mindenütt pálinkázott, majd a korcsmába ment, hol tovább ivott. A korcsmából d u. 2 óra tájban, négy ismeretlen férfi társaságában lakására tért vissza és itt vendégeivel és családja tagjaival tovább ivott; együttesen egy fél liter pálinkává feleresztett spirituszt fogyasztottak el. A vendégek távoztával vádlott lefeküdt és aludt körülbelül 6 óráig, mikor felébredvén, feleségével czivódni kezdett, azt megrag'adta, megverni akarta és már azon szöglet felé vonszolta, hol botjai állottak, midőn az asszony segélykiáltására mjelent a közös pitvar másik oldalán lakó T. Józsefné és K. Jánosnét' kimentette férje kezeiből, ki azután férje elől a szomszédba menekült. Kevéssel ezután haza jött vádlott fia ifj. K. János és a munkában kifáradva, vacsorához ült, mialatt vádlott levéve a falon függő revolvert a pitvarba kilépett. Éppen ekkor léptek be a pitvarnak az udvarra nyiló ajtaján K. Julianna, Sz. György és T. J. Vádlott a tőle alig négy lépésre állókra emelte revolverét és azt háromszor elsütötte. Az egyik lövés leányát K. Juliannát találta, ki felsikoltva, a T. Józsefné lakába menekült, mig a most nevezett Sz. Györgygyei, vádlott által üldöztetve, az udvarra kiszaladtak. Az üldözés közben elesett vádlott, a földről felkelve, visszatért lakásába, fiának ezen szavakkal: „az Istenteket, mindnyájatokat agyonlőlek", a revolver átadását megtagadta, mire a fiu jobb kezével megragadta a pisztoly csövét és mert az agyát tartó apja kezéből kirántani nem tudta, bal kezével a forgónál ragadta meg, ekkor a pisztoly elsült és a golyó ifj. K. János tenyerén át czombjába furóilott, ki azt ekkor végre kiragadva atyja kezéből, a földhöz sújtotta. A tényállásnak ekként történt megállapítása a tanuk egyező vallomásán alapszik. Az orvosi látleletek szerint K. Julianna 20—25 nap alatt gyógyuló, mig ifj. K. János 30 napi gyógytartamot igénylő testi sertést szenvedett. Vádlottnak leánya ellenében elkövetett cselekménye a szándékos emberölés bűntettének kísérletét állapítja meg; mert egy teljesen használható állapotban levő, golyóval töltött revolvernek négy lépésnyi távolságból élő emberre való reásütése a mtámadott életének kioltására irányuló szándékot kétségtelenül igazolja, főleg háromszori lövés esetében ; mert az élet mindennapi tapasztalatai szerint az ily módon mtámadott, életétől rendszerint mfosztatik. Miután azonban az előre nem látott tehát szándékolt eredmény daczára a lövések ismétlése be nem következett: a leány egy lövési sebbel a szomszéd szobába menekült, vádlott mkezdett cselekménye, a szándékolt cselekmény be nem következése folytán, be nem végeztetett, cselekmény a szándékos emberölés bűntettének csupán kísérletét állapítja meg. Vádlott emlékszik arra,
