Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. üldözendő becsületsértés vétségének esetében a sértett fél indítványának a BTK. 1878 : V. t.-CZ. 268. §-a alapján való visszavonása, a vádnak a kir. ügyész általi fentartása 268. §. esetében az eljárás mszüntetését kívánja, figyelemmel arra, h. vádlott bün- Bűnvádi élj. tétlen és jó előéletű, mindkét alsóbiróság ítéletének mváltoztatásával vád- kizárása. lott bűnösnek mondatott s a bűnösség fokának ráfelelő büntetésre ítéltetett. (1892. márcz. 2. 9146/91. sz.) 1861. A temesvári kir. tvszék: Tek. arra, h. jelen esetben hivatalból üldözendő cselekmény forog fenn, a sértett elállása a vád visszavonására közömbös lévén, a kérvényt egyszerűen az iratokhoz csatoltatni rendeli. Indokok: Szelle József ugyanis azért helyeztetett a BTK. 260. §-ba ütköző rágalmazás miatt vád állapotba, mert Kovács János tszéki biró ellen a a BTK, 471. és 476. §§-ba ütköző bűncselekmények miatt feljelentést tett, a mely feljentés alapján nevezett ellen tényleg bűnvádi eljárás tétetett is folyamatba. Kétségtelen tehát, h. oly tényeket állított egy közszolgálatban álló bírói hivatalnoki kötelességére vonatkozólag, melyek valódiság esetén bűnvádi uton büntetést vontak volna maguk után ; ily esetben pedig a BTK. 271. §-ához képest az igazságügyminister felhatalmazására és csak hivatalból indítandó meg az eljárás s azt a bírói kar általános becsülete érdekében az egyes bocsánatától függővé tenni nem lehet, a mint a bűnvádi eljárás is nem a sértett szorgalmazására, sőt kihallgatása nélkül tétetett a tárgyalás kitűzéséig folyamatba. Ennek folytán a kérelem egyszerűen az iratokhoz csatolandó volt. (1892. április 28. 4622.) — A temesvári kir. itéiő tábla (vádlott felebbezósére): A kir. tvszék végzését hhagyja indokainál és annál fogva, mert a BTK. 271. §-a alá eső cselekmény miatt az indítványozási jog nemcsak sertett közhivatalnokot, hanem annak felettes hatóságát is megilleti ; a jelen esetben pedig a bűnvádi eljárás a m. kir. igazságügyminister felhatalmazása alapján a kir. ügyész indítványára tétetvén folyamatba, annak mszüntetésére a közvetlenül sértett félnek vádvisszavonása nem elegendő. (1892. június 20. 2968.) — A kir. Curia (vádlott és sértett fél felebbezésére): A kir. itélő tábla végzése az abban felhozott s elfogadott indokoknál fogva hhagyatik. (1892. szeptember 29. 8459.) 1862. A balassagyarmati kir. tszék: L Szabó Ferencz, II. Szabó János, III. Szabó András, IV. Gulbács János és V. Szabó György ellen a BTK. 260. §-ába ütköző rágalmazás miatt a BTK. 116. §-a alapján a további eljárást mszünteti. Ind. : Tekintve, h. a BTK. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétsége a BTK. 268. §-a értelmében magánvádra üldözendő bűncselekményt képez ; tek., h. a BTK. 270. §-ának 2. pontjában mjelölt vétségek miatt a kir. Curiának 22. számú döntvénye értelmében a közvádló csakis akkor indítványozhatja a bűnvádi eljárás megindítását, ha részére mhatalmazás adatik, ezen mhatalmazás pedig a BTK. 112. §-a értelmében azon naptól számítandó 3 hó alatt állítandó ki, a mely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott; Szabó Imre zagyvái körjegyző magánvádló, illetve felettes hatósága, a füleki járás főszolgabirája pedig ezen meghatalmazást nyilván elkésetten, vagyis 1890. június 13-án állította ki, daczára annak, h. a rágalmazás vétségében részt vett tettesek a füleki kir. jbirósághoz 1214/1888. iktatói szám alatt beérkezett feljelentés tanusága szerint már 1888. június 27-én ismeretesek voltak magánvádló előtt: Márkus Felsőbirósági határozatok. I. kiad V. 22