Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉN V. 1878 :V. t.-cz. gyalás folyamán tett vallomási jegyzökönyvek helyesen lettek felvéve. 262. §. Beigazoltatott továbbá, h. a vádlott J. Juon ugyanazon év okt. 30-án Nyilvános ismét mjelenvén a p-i községházánál, itt három tanú előtt odanyilatko­rágalmazás zott, h. „minden gazemberség a községi elöljáróságtól származik, itt vagy becsii- csak gonosz dolgokat müveinek", R. Lajos albiróra pedig újból odanyi­letsértés. latkozott, h. az a már fennebb jelzett polgári perben hamis tanuvallomási jegyzőkönyveket vett fel. Vádlottnak 1891. okt. 26-án R. Lajos albiróvál szemben elkövetett cselekménye, miután azt csakis két személy jelenlété­ben követte el a BTK. 261. §-a alá eső és a 262. §-a szerint büntetendő nyilvános becsületsértés vétségét állapitja meg'. Vádlottnak 1891. okt. 30-án R. Lajos albiróvál szemben elkövetett cselekménye pedig', miután azt nyilvánosan, a község házában többek jelenlétében követte el, a BTK. 258. és 262. §§-ai alá eső nyilvános rágalmazás vétségét állapitja meg. Az S. István községi segédjegyző sérelmére vádlott által 1891. okt. 30-án elkövetett cselekmény arra való tekintettel, h. S. István, mint községi elöljárósági tag magát vádlott szavai által sértve érezte és e miatt panaszt is emelt, ugy arra való tekintettel, h. arra nézve a törv. által mkivánt felhatalmazás a kir. ügyésznek meg nem adatott, a szolgabirónak a tvsz.-hez intézett átirata felhatalmazásnak tekinthető nem lévén, a BTK. 261. §-a alá eső és büntetendő becsületsértés vétségét képezi és vádlott ezen cselekmények miatt volt büntetendő. (92. jun. 11. 2640.) — Szegedi tábla: A tvsz. Ítélete részben mváltoztatik és vádlott által R. Lajos albiró ellen 1891. okt. 26. és 30-án elkövetett cselekménye minősítésénél a BTK. 262. §-a, valamint a büntetés kiszabásánál a BTK. 96. §-ára való hivat­kozás és ezzel egybefüggőleg a büntetésnek összbüntetéssé nyilvánítása mellőztetik, egyébként a tvsz. ítélete hhagyatik. Ind.: A vádlott azt az állítását, h. R. L. albiró hamis tanuzási jegyzőkönyveket vett fel, csakis két, majd három egyén előtt nyilvánította, a hely minősége pedig' egy­magában a BTK. 262. §-a által mkivánt nyilvánosságot nem állapitja meg. Ez okból a cselekvény minősítésénél a BTK. 262. §-a mellőzendő volt. De mellőzendő volt a büntetés kiszabásánál a BTK. 96. §-ára való hivatkozás és ezzel egybefüggően a büntetésnek összbüntetésként való tekintése is, mert vádlott cselekményei közül csak egy esik szabadság­vesztés-büntetés alá. Egyéb részeiben a tvsz. ítélete indokainál fogva hhagyatik azzal, h. az R. Lajos ellen elkövetett rágalmazás miatt kisza­bott 30 frt mellékbüntetést az vigyenez ellen, valamint a helyettes jegyző irányában kiszabott 32 frt és 20 frt pedig főbüntetést képez. (92. szept. 20. 3333.) 1854. Temesvári tábla : Az e.-bíróság ítéletét részben mváltoztatja s vádlottat a BTK. 258. §-a alá eső rágalmazás vétsége helyett a BTK. 258. és 262. §§-aiban körülirt nyilvános rágalmazás vétségében mondja ki vétkesnek .... Ind.: B. Gavrilla vádlott, Sz. Gusztáv és V. Petra tanuk egybehangzó vallomása szerint, a B.-féle 183. sz. toploveczi ház­közösség osztályügyi tárgyalás alkalmával a tárgyaló főszolgabíró előtt azt állította, h ő a közös házból azért nem kap részt, mert N. P. járás­biró a tkvi helyszínelés alkalmával hamisan vette fel a jegyzökönyvet. Vádlott tehát a magánvádlónak mint járásbirónak hivatali kötelességeire vonat­kozólag állított olyan tényt, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fe­gyelmi büntetést vonhatott volna maga után. Minth. pedig a vád tárgyát

Next

/
Oldalképek
Tartalom