Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

B ÜNTETŐTÖRVÉNY. 331 §-ában előirt hatóságnak s e miatt a panaszolt tények a BTK. 260. 1878: V. t.-cz. §-ába ütköző rágalmazás vétségének megállapításához sem alkalmasak, s 262. §. minth. a panaszolt cselekmények panaszos, mint a ref. egyház ügyésze Nyilvános ellen követtettek el, a ref. egyház ügyésze pedig nem sorozható a BTK. rágalmazás 262. §-ába felsorolt testületek, hatóságok, küldöttségek és tagok közé s vagy becsüigy a paszolt cselekmények BTK. 262. §-ába ütköző rágalmazás és leisértés. becsületsértés vétségének megállapításához sem alkalmasak : ezeknélfogva ezen az 5485/92. sz. alatt beérkezet feljelentés, a BTK. 258. és 261. §§-aiba ütköző vétség elbírálása végett jogerősség után a mezőtúri jbírósághoz áttétetni rendeltetik. (92. jul 16. 5699. sz.) — Bp. tábla: A trvszék végzése indokainál fogva hhagyatik, és pedig annak kiemelésével, h. egyházi felsőbbséghez beadott irattal a BTK. 260. és 262. i;§-aiba ütköző vétség el sem követhető, mert a BTK. 164. §-ában az egész büntető törvényre kiterjedőleg meg van batározva, h. minő hatóságok azok melyek büntetőjogi kérdésekben olyanoknak tekintendők; ezek közt pedig egyházi felsőbbségek (egyházi hatósággal szervezett közegek felsorolva nincsenek. (1892. szept 21. 7791. sz.) -• Curia: Tek., h. a trvszék az ügyész indítványához képest mellőzte a feljelentésnek a BTK. 172. §-ára alapitott s hivatalból üldözendő izgatás vétségéről szóló részét; tek., h. az ügyész a trvszék végzése ellen nem felebbezett, feljelentő pedig az izgatás vétsége czimén kártérítési igényt nem támasztott; tek., h. a törvény által elismert biróságokul eljáró, vagy az administratiót közvetítőegyházi hatóságok ebbeli működésük dolgában a BTK.-ben a hatóságok részére biztosított oltalom alatt állanak ugyan, minth. azonban a panasz nem ama bíráskodás vagy administratio körében teljesített, tehát közjogi természetű hivatali functiók, hanem a mezőtúri ev. ref. egyháztanács és gymnasium peres és perenkivüli, tehát a magánjog körébe eső képviselésének czélba vett elvonása alkalmából vádlott sérelmek mtorlását tárgyazza: mindezeknél fogva a felebbezések a BTK. 172. §-ába ütköző izgatás vétségét illető része visszgutasittatik, egyúttal az ítélő tábla végzésének az a része, melylyel a feljelentő felebbezésére a trvszék végzését a felebbezési jog hiánya daczára ebben az irányban is felülvizsgálta és hhagyta, ez okból megsemmisíttetik ; a táblai végzés egyéb része pedig a fentiekkel nem ellenkező indokainál fogva hhagyatik. (93. márcz. 14. 10844/92.) 1853. Szegedi tvsze'k: J. Juon az R. Lajos albiró sérelmére elkövetett, a BTK. 262. §. alá eső egyrendbeli nyilvános rágalmazás vétségében, továbbá ugyanennek sérelmére 1893. évi okt 26-án elkövetet, a BTK. 261. §-a alá eső és ugyanazon szakasz serint büntetendő becsületsértés vétségében bűnösnek mondatik ki és ezért a BTK. 261., 262. és 96. §§-ai alapján vádlott összbüntetésől 3 havi fogházra, a nyilvános rágalmazásért 30 frt, a becsületsértésért 20 frt és a becsületsértésért "^0 frt, összesen 70 frt pénzbüntetésre, behajthatlansági esetén további 7 napi fogházra ítéltetik. Ind. : R. Lajos panaszos és a hit alatt kihalgatott tanuk vallomásai, valamint vádlott részbeni beismerésével begyőzetett, h. Joui vádlott 1891. okt. 26-án a p—i községházán mjelenvón, S. István és L. Miklós tanuk előtt odanyilatkozott, h. B. Lajos albiró az általa, t. i. vádlott által A. F. ellen lefolytatott polgári perben hamis tanuvallomási jegyzökönyveket vett fel. A polgári per folyamán kihallgatott, ugy a vizsgálat és végtár-